KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 13HK SZÁMÚ hagyatéki kimutatás az ingóörökség örökös által történő bevallásához megnevezésű nyomtatványhoz

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 13HK SZÁMÚ hagyatéki kimutatás az ingóörökség örökös által történő bevallásához megnevezésű nyomtatványhoz A bevallást abban az esetben kell kitölteni, ha hivatalból nem folytatja le a közjegyző a hagyatéki eljárást és az örökös nem kéri annak közjegyző általi lefolytatását! Amennyiben az örökölt vagyontárgyakról a HK nyomtatványon kell bevallást adnia, minden esetben ki kell töltenie az örökölt vagyontárgyakra vonatkozó adatokat, még abban az esetben is, ha egyébként teljes illetékmentességben részesülne. Amennyiben további kérdései vannak az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) internetes honlapján ( kívül a - bármely hálózatból hívható / kék számon is érdeklődhet. Az adatlapot nyomtatott nagybetűkkel kérjük kitölteni úgy, hogy egy kockába (az ilyen rovatok esetén) csak egy betű, illetve szám kerüljön. A bevallást az örökösnek kell kitöltenie. Az öröklés rendjére vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ötödik része szabályozza. Ennek alapján érvényes végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai az irányadók. A törvényes öröklés sorrendje szerint az egy sorban lévő örökösök egyenlő részben örökölnek, az alábbi rend szerint: 1. gyermek, 2. az elhunyt, kiesett gyermek helyén az ő gyermeke(i), 3. házastárs, 4. szülők, 5. szülők leszármazottai, 6. nagyszülők, 7. nagyszülők leszármazottai, 8. távolabbi felmenők. A sorrendben a követő helyen állók csak akkor örökölnek, ha nincs örökös az őket megelőző helyen. Az illetékekről szóló évi XCIII. számú törvény (továbbiakban: Itv.) 90. (1) bekezdése alapján valamennyi örökös külön-külön köteles hagyatéki kimutatás nyomtatványon az örökhagyó halálától számított 90 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságnál az örökölt ingóságokról bevallást adni, vagy ugyanezen időn belül ezekre az ingókra a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha ezekkel kapcsolatban a közjegyző a hagyatéki eljárást hivatalból megindítani nem köteles, valamint az Itv. 16. (1) bekezdésének d) pontja szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn. Erre a kötelezettségre a halálesetet követő meghallgatás, illetve leltározás során meghallgatott örököst a leltározásra jogosult szerv figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetés megtörténtét az eljárás során az iraton fel kell tüntetni. 1

2 Több örökös esetén az örökösök egyenként kötelesek egy teljes bevallást (főlap+a kitöltött mellékletek) kitölteni és benyújtani. Amennyiben az örökös több örökhagyótól örököl, valamennyi örökhagyó vonatkozásában is külön bevallást kell kitölteni. A bejelentést a NAV örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adóigazgatóság ügyfélszolgálatán személyesen kell megtennie az örökösnek vagy a bevallást postai úton kell az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adóigazgatósághoz megküldeni. Több örökhagyó esetén is a lakóhelynek megfelelő adóigazgatóság(ok)ra kell a bevallást benyújtani. Állandó belföldi lakóhely hiányában a bevallás bármely NAV ügyfélszolgálaton benyújtható. Az eljáró szervezeti egységet ebben az esetben a NAV elnöke jelöli ki. A bevallást elektronikus úton is be lehet nyújtani. A bejelentést az elhunyt halálától számított 90 napon belül kell megtenni. A határidő akkor minősül megtartottnak, ha a bejelentést a határidő utolsó napján megtették, vagy a bejelentést tartalmazó küldeményt postára adták vagy elektronikus úton elküldték. Az állami adóhatóság hivatalból vizsgálja, hogy a bejelentés vagy az eljárás megindításának kérése határidőben megtörtént-e. Az Itv. 82. (1) bekezdés alapján amennyiben az örökös a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, hiányosan teljesítette vagy késedelmesen teljesítette, a fizetendő illetéken felül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. számú törvény (továbbiakban: Art.) 172. (1) bekezdése alapján a magánszemély adózó 200 ezer, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az Art (6) bekezdése alapján a késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az Art (21) bekezdése szerint a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. Az Itv. 90. (2) bekezdése alapján ha a hagyatéki kimutatásban bejegyzett adatok a köztudomással vagy az állami adóhatóság tudomásával ellentétesek, az állami adóhatóság jogosult azokat felülvizsgálni és ezzel kapcsolatban ellenőrzést végezni. Erre az Art. rendelkezései az irányadók. Kötelező a bevallás benyújtása, ha a hagyatékban csak ingó vagyontárgy van, kivéve, ha a) a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt és ezek a körülmények a hagyatéki leltárból vagy a bejelentés alapján megállapíthatók, vagy b) nincs ismert örökös, vagy c) a közjegyzői eljárás megindítását az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá, ha a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét, 2

3 d) a hagyaték átadását az örökös a közjegyzőnél egyébként kérte. A bevallás csak ingó vagyontárgyak bejelentésére szolgál. Az Itv (1) bekezdés c) pontja alapján ingó a fizetőeszköz, a gazdasági szervezetben fennálló vagyoni betét, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog. Amennyiben a hagyatékban ingatlan is van a közjegyzői hagyatéki eljárás kötelező. Az Itv. 68. (1) bekezdése alapján a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző vagy bíróság bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja [92. (1) bekezdés] az állami adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez. A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 20. (1) bekezdés szerint a hagyatékot leltározni kell, ha a) a hagyatékban aa) belföldön fekvő ingatlan van, ab) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van, ac) lajstromozott vagyontárgy van, ad) a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy b) a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét. 1. blokk FŐLAP Az állami adóhatóság tölti ki, azt kérjük üresen hagyni! 2. blokk A törvényes képviselő, meghatalmazott adatai Az adózó képviselőjének adatai: Csak abban az esetben kell kitöltenie, ha a bejelentőt törvényes képviselő, meghatalmazott képviseli az eljárásban. A bevallás erre szolgáló helyén a törvényes képviselő, meghatalmazott természetes azonosító adatait kell feltüntetni. Ha a bevallást a törvényes képviselő vagy eseti meghatalmazott tölti ki és nyújtja be, akkor a bevalláshoz csatolni kell a képviseletet igazoló dokumentumot is. Ezt a tényt az erre a célra szolgáló kódkockában X-szel kell jelölni. A magánszemély adózó képviselőjének személyét az Art. 7. (1) bekezdése tartalmazza, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet képviselőjének személyét az Art. 7. (2) bekezdése határozza meg, az állandó képviselet szabályaira az Art. 7. (3) és (5) bekezdése vonatkozik. Az Art. 16. (3) bekezdés f) pontja szerint az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét). E személy szerepe mindössze az, hogy az adóhatóság a kézbesítési meghatalmazotton keresztül tartja a kapcsolatot az adózóval. A 3

4 kézbesítési meghatalmazotti státusz önmagában nem jogosítja fel a kézbesítési meghatalmazottat arra, hogy az adózó nevében eljárjon, azonban ha az általános szabályok szerinti képviseleti jogosultságát igazolja, nem tagadható meg tőle az eljárás. Mindezek alapján a kézbesítési meghatalmazott az adatlap kitöltésére és a bejelentő nevében történő beküldésére csak abban az esetben jogosult, ha az adózó képviseletére az Art. 7. (1)-(2) bekezdései alapján jogosult, ebben az esetben az adatlapon kizárólag ezt a minőséget kell megjelölnie. Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 40. -a alapján a képviseleti jogosultságot hivatalból vizsgálja, amennyiben a képviseleti jogosultság nem állapítható meg, a képviselő eljárását az erre irányuló hiánypótlási eljárás eredménytelensége esetén visszautasítja. Az Art. 7. (1) bekezdésének értelmében magánszemélyt az állami adóhatóság előtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, meghatalmazottként a képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az állami adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Az Art. 7. (2) bekezdése szerint jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőjének képviseleti jogosultság igazolására érvényes cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány illetve aláírási címpéldány másolatának bemutatása is kérhető a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez. A vezető tisztségviselő személyének megváltozása esetén a cégnyilvántartásba még be nem jegyzett vezető tisztségviselő képviseleti jogosultságát a megválasztásáról szóló taggyűlési határozattal és a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelemmel is igazolhatja. A cégvezető képviseleti jogosultságát a társaság legfőbb szervétől (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) származó határozattal igazolja. A betéti társaság kültagja képviseleti jogosultságát a társasági szerződéssel, a tagok gyűlésétől vagy a beltagtól származó felhatalmazással igazolja. Amennyiben a beltag kiválása miatt a betéti társaságnak nem maradt ügyvezetésre illetve képviseletre jogosult tagja, a kültag jogosult a képviseletre, ebben az esetben a beltag kiválását kell megfelelő módon igazolni. Egyéb szervezet esetén a képviseleti jogosultság az adott szervezetről szóló jogszabály szerinti dokumentummal igazolható. Felszámolás esetén a vezető tisztségviselő képviseleti joga megszűnik, a vonatkozó jogszabály alapján a gazdálkodó szervezet vagyonával összefüggő kérdésekben képviselőnek 4

5 a felszámoló minősül. Végelszámolás esetén a képviselet hatósági határozaton alapul, ha a képviselőt a cégbíróság rendeli ki, egyéb esetben a végelszámoló többnyire a cég korábbi képviselője. Végelszámolói minőségét azonban ez esetben igazolnia kell. Az Art. 7. (5) bekezdése szerint ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. Nem kell a meghatalmazást csatolni abban az esetben, ha a kitöltő személy az állami adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazott és meghatalmazása az illetékkel kapcsolatos eljárásokra is kiterjed. Ezt a tényt az erre szolgáló kódkockában jelölni szükséges. 3. blokk Lapok száma A program automatikusan megjeleníti a kitöltött lapok számát. Benyújtani csak azokat a mellékleteket kell, amelyeket kitöltött. Az 1-4. számú mellékletekből bevallásonként csak egy nyújtható be. A főlapon kívül az 1-3. és az 5. számú melléklet benyújtása minden esetben kötelező. Ebben a blokkban kell megjelölni a csatolt dokumentumok összes számát. Csatolt dokumentum lehet végrendelet, a kedvezmény, mentesség igénybevételéhez szükséges dokumentumok stb. A dokumentumokat másolatban kell csatolni. Elektronikus úton történő benyújtás esetén a dokumentumokat szkennelt formában kell csatolni. Az adatlap főlapját alá kell írni, mellyel az örökös (adózó) vagy képviselője (meghatalmazottja) az adatok valódiságát, hitelességét igazolja. Aláírás hiányában az adatlap nem fogadható el. 1. lap Örökös (adózó) adatai A bevallást örökösönként kell benyújtani, ezért a mellékletből csak egy kitöltése lehetséges és kötelező. Az állami adóhatóság tölti ki a névviselési kód és az állampolgársági kód mezőket, ezért ezeket kérjük üresen hagyni! A magánszemély örökös esetében a következő adatok töltendőek ki: 5

6 A Rendelkezik-e adóazonosító jellel sor megfelelő kódkockájába az X jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adóazonosító jelét is feltüntetni. Adóazonosító jelként csak a magyar adóhatóság által kiadott adóazonosító jel tüntethető fel. A családi neve sor kódkockáiba a családnevét kérjük beírni. Az első két kockába kizárólag csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellőzni). Az utóneve(i) sor kódkockáiban az utónevét, utóneveit kérjük szerepeltetni. A születési családi neve sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az előző házassági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha a jelenleg viselt házassági nevében az előző házassági családi neve is szerepel. A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni. A születési ideje sor kódkockáiban a születés évét, hónapját (arab számmal 1-től 12-ig) és napját kérjük megjelölni. Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevet, utóneveket kérjük beírni. Az állampolgársága mező kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt kötelező. Az állandó lakóhelye sor kódkockába a személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként feltüntetett belföldi lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot, ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi állampolgár esetén ebben a kódkockában kell feltüntetni a magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Amennyiben az előzőekkel nem rendelkezik, kérjük e rovatot üresen hagyni! Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit kérjük, hogy kizárólag az a külföldi állampolgár töltse ki, akinek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye. A postázási (egyéb értesítési) cím rovatba azt a címet kell feltüntetni, ahová az adóigazolvány kipostázását kéri, tekintve, hogy amennyiben nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy ezen nyomtatvány alapján az állami adóhatóság megképezi azt, amelyről értesíti Önt. 6

7 Amennyiben Ön az állandó lakóhelyétől eltérő postázási címen kívánja az állami adóhatóságtól érkező (adóigazolványon kívüli) postai küldeményt átvenni, úgy ezen postázási (értesítési) címet kérjük, hogy az állami adóhatósághoz a Magánszemély adóazonosító jelének egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez, és levelezési cím bejelentéséhez megnevezésű T34-es számú nyomtatványon szíveskedjen bejelenteni. Amennyiben az örökös nem magánszemély, kizárólag a nem magánszemély örökös adatai blokkban szereplő adatokat kell kitölteni: A Rendelkezik-e adószámmal sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az X jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adószámát is feltüntetni. Az Elnevezés: sorba a nem magánszemély teljes, a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítő okiratban szereplő nevét kérjük beírni. A Székhely: sor kódkockáiba a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, cégnyilvántartási bejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén létesítő okiratban feltüntetett székhely címét kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi vállalkozás esetén: Az Elnevezés: sorba a vállalkozás illetősége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett elnevezést kérjük beleírni. A Külföldi vállalkozás székhelye: sorba a vállalkozás illetősége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett székhely címét kérjük beírni: az illetősége országát, az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. A Külföldi vállalkozás adóazonosító száma: sor kódkockáiba a vállalkozás illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számot kérjük beírni. 2. lap Örökhagyó adatai A bevalláson egy örökhagyó utáni öröklés bejelentésére van lehetőség, ezért ezt a mellékletet egy példányban lehet kitölteni. A névviselési kód és az állampolgársági kód kódkockákat kérjük üresen hagyni, ezeket az állami adóhatóság tölti ki. Az örökhagyó magánszemély esetében a következő adatok kitöltendőek: A Rendelkezett-e adóazonosító jellel sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az X jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adóazonosító jelét is feltüntetni szíveskedjen. Adóazonosító jelként csak a magyar adóhatóság által kiadott adóazonosító jel tüntethető fel. 7

8 A családi neve sor kódkockáiba a családnevét kérjük beírni. Az első két kockába kizárólag csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellőzni). Az utóneve(i) sor kódkockáiba az utónevét, utóneveit kérjük beírni. A születési családi neve sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az előző házassági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha a jelenleg viselt házassági nevében az előző házassági családi neve is szerepel. A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni. A születési ideje sor kódkockáiban a születés évét, hónapját (arab számmal 1-től 12-ig) és napját kérjük megjelölni. Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevet, utóneveket kérjük beírni. Az állampolgársága mező kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt kötelező. Az utolsó állandó lakóhelye sor kódkockába a személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványában feltüntetett utolsó lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot, ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsőház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Amennyiben az örökhagyó külföldi állampolgár volt, akkor ebben a kódkockában kell feltüntetni az utolsó magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit akkor kérjük kitölteni, ha nem volt magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye. Az örökhagyó elhalálozásának napjaként azt a napot kell beírni, amelyiken az örökhagyó meghalt. Öröklésre vonatkozó általános tájékoztatás A további mellékleteken feltüntetendő adatok ismertetését megelőzően a következő öröklésre vonatkozó illetéktörvénybeli rendelkezések ismeretét tartjuk szükségesnek: Az Itv. 7. -a alapján az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés. 8

9 Az Itv. 8. (1) bekezdése alapján az öröklési illeték tárgya: az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is-, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás. Az Itv. 8. (2) bekezdése alapján az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott vagyontárgyat, mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló értékéből le kell vonni. Az Itv. 9. (1) bekezdése alapján az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni. Az Itv. 9. (2) bekezdése alapján nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja (Ptk ). Az Itv. 12. (1) bekezdése alapján az öröklési illeték általános mértéke ha az Itv. másként nem rendelkezik az egy-egy örökösnek juttatott örökség tiszta értéke után 18 %. Az Itv. 12. (2) bekezdése alapján a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési illeték mértéke 9 %. A következő kedvezmények, mentességek kérelem nélkül alanyi jogon (örökös személye vagy hagyaték tárgya miatt) járnak, feltéve, hogy az adózó a kedvezmény, mentesség feltételeit hitelt érdemlően igazolni tudja. Ezeket az adóhatóság hivatalból köteles figyelembe venni: (1) Az Itv. 16. (1) bekezdés c) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülöje által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. (2) Az Itv. 16. (1) bekezdés h) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése. (3) Az Itv. 16. (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész. (4) Az Itv. 16. (4) bekezdése alapján a kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt. 3. lap Az örökössel egy sorban öröklő örökösökre, és az öröklésre vonatkozó adatok Amennyiben az örökös tudomása szerint a törvényes vagy végrendeleti öröklés szabályai szerint nincs más örökös, ezt ennek megfelelően kell jelezni a bevalláson. Amennyiben a bejelentő egyedüli örökös, a többi adatot nem kell kitölteni. 9

10 Amennyiben a bejelentő nem egyedüli örökös, akkor meg kell jelölni a magánszemély és a nem magánszemély örökösök számát, és az öröklés arányát is meg kell jelölni. Amennyiben nem egyenlő arányban örökölnek az örökösök, a bejelentő örökös által örökölt vagyontárgyak értékének és az örökölt vagyontárgyak összértékének hányadosát kell beírni az ennek megfelelő sorba. 4. lap Személyes illetékmentesség (az adatlap ezen oldalának kitöltése nem kötelező) Figyelem! Teljes személyes illetékmentesség esetén is ki kell tölteni valamennyi megszerzett vagyontárgy vonatkozásában az adatlapot. 1. blokk Személyes illetékmentesség E blokkban kell nyilatkozni az Itv. 5. és 6. -ai szerinti teljes személyes illetékmentesség fennállásáról. Az pontok kitöltése: Az Itv. 5. (1) bekezdése szerint teljes személyes illetékmentességben részesül: a) a Magyar Állam, b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai, c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, d) december 22-ét megelőzően a társadalmi szervezet, a köztestület és július 1-jét megelőzően a közhasznú társaság, december 22-étől pedig az egyesület, köztestület e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, g) a vízgazdálkodási társulat, h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, i) a Magyar Nemzeti Bank, j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében, l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács, m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet - ez utóbbi április 27-től; n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai; o) Nemzeti Eszközkezelő Zrt. A 3., 4., 5., 6., 7. és 13. pontokhoz: 10

11 A fent írt, c)-g) és m) pontokban említett szervezeteket az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetén - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett (Itv. 5. (2) bekezdés). A szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról, egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Az Itv. 5. (2) bekezdése szerinti külön nyilatkozat megtétele az Itv. 5. (3) bekezdése értelmében - az Itv. 5. (1) bekezdés c-g) és m) pontjaiban felsorolt szervezetnek (alapítványnak) - csak abban az esetben kötelező, ha a vagyonszerzés közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése alapján történt, ellenkező esetben a személyes illetékmentességhez szükséges feltételek fennállását az adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Ha a fentiek szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse. (Itv. 5. (4) bekezdés). A 15. ponthoz: Az Itv. 6. (1) bekezdése szerint a nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. Az Itv. 6. (2) bekezdése alapján a viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. A diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsben április 18-án aláírt évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés tartalmaz rendelkezést az illetékmentességre a diplomáciai képviselő és családtagjai tekintetében. Ha a vagyonszerzőt személyes illetékmentesség illeti meg, a mentesség igénybevételére irányuló nyilatkozat valamennyi, a vagyonszerzés tárgyát képező vagyontárgyra érvényes. Az öröklés bizonyítására öröklési bizonyítvány becsatolása kötelező! 5. lap Ingóság, érvényesíteni kívánt kedvezmények/mentességek A megszerzett ingóság megnevezéséhez be kell írni az örökölt vagyontárgyak megnevezését. Olyan részletességgel, hogy abból egyértelműen azonosítható legyen milyen vagyontárgyról van szó. A megszerzett ingóság teljes értékéhez be kell írni az ingóság teljes (1/1 tulajdoni hányadának) értékét forintban kifejezve, függetlenül a megszerzett tulajdoni hányadtól. Amennyiben a megszerzett vagyontárgy vagyoni értékű jog, ennek értékét kell beírni. 11

12 Vagyoni értékű jog együttes szerzése esetén is a jog teljes értékét kell beírni. Értékhez a piaci értéket kell beírni. Az Itv. 69. alapján az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az állami adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni. Az Itv. 70. (1) bekezdése alapján ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Amennyiben a megszerzett vagyontárgy értéke külföldi pénznemben van megállapítva, akkor ennek a megnevezését, és a vagyontárgyra jutó, az adott pénznemben kifejezett teljes értéket be kell írni. Ebben az esetben a vagyontárgy értékét forintban nem kell megadni. A szerzett jog típusánál be kell jelölni a megszerzett jog típusát, amennyiben vagyoni értékű jog szerzése történt a három lehetőség közül a megfelelő helyre tegyen X -et, amennyiben a három választáson felüli egyéb vagyoni értékű jog szerzése történt, be kell írni annak megnevezését. A tulajdoni hányadhoz a megszerzett tulajdoni hányadot kell beírni. Amennyiben vagyoni értékű jog szerzése történt, azt a tulajdoni hányadot kell beírni, amelyre a vagyoni értékű jog fennáll. Vagyoni értékű jog együttes szerzése esetén a megszerzett arányt kell beírni. Valamennyi ingó vagyontárgy vonatkozásában lehetőség van mentesség, kedvezmény igénybevételét jelezni az alábbiak szerint: 1. Az Itv. 16. (1) bekezdés a) pontja alapján mentes az öröklési illeték alól a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány). 2. Az Itv. 16. (1) bekezdés b) pontja alapján mentes az öröklési illeték alól a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés. 3. Az Itv. 16. (1) bekezdés c) pontja alapján az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülöje által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint; 4. Az Itv. 16. (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész. 5. Az Itv. 16. (3) bekezdés alapján ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét. Ingó vagyontárgyak illetékmentességének egyéb feltételei: Az Itv. 16. (1) bekezdés d) pontja szerint illetékmentes az egy örökösnek jutó ingóörökség forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, 12

13 pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni. Egy mellékleten 1 darab ingóság bejelentése lehetséges, több ingóság esetén a mellékletet a megfelelő számban kell kitölteni. Valamennyi vagyontárgynál meg kell jelölni a szerzés jogcímét! 6. lap A hagyatéki teher, adósság Öröklés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon tiszta értéke. Az Itv. 13. (1) bekezdés alapján az örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke. A (2) bekezdés alapján a tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást (Ptk ) és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket az Itv. 72. szerint kell számításba venni. Ilyen esetben az illeték alapját az Itv. 15. (4) bekezdése szerint kell megállapítani. A (3) bekezdés alapján azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. Azokat a hagyatéki terheket pedig, melyek az örökség egészét terhelik, az örökös által megszerzett illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső (belföldön lévő mentes és külföldön lévő, e törvény hatálya alá nem eső) vagyon arányában kell számításba venni. A (4) bekezdés alapján az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos) köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók. Az Itv a alapján a kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni. Terhet csak az ingóságok között szereplő vagyontárgyakból, és tulajdonjogból lehet levonni. Valamennyi adósság, teher vonatkozásában meg kell jelölni a jogcímet (pl.: temetési költség, kölcsöntartozás, hitel stb.). A teher, adósság összegéhez forintban kell megadni annak összegét. Amennyiben a teher, adósság az örökhagyó halála napján már fennállt, akkor az örökhagyó halála napján fennálló összeget kell beírni. Valamennyi teher, adósság fennállását, és annak örökhagyó halála napján hatályos összegét bizonyítani kell, az ehhez szükséges okiratokat be kell csatolni, ennek elmaradása esetén az adóhatóság hiánypótlás keretében hívja fel az örököst azok becsatolására. 13

14 Amennyiben a teher, adósság összege külföldi pénznemben van meghatározva, meg kell jelölni ezt a pénznemet, és a teher, adósság összegét ebben a pénznemben kell közölni. Amennyiben a teher, adósság vagy annak egy meghatározott része egy konkrét vagyontárgyhoz tartozik, a megjegyzés rovatban kérjük jelezni (pl.: 1. sorszámú, x y jogcímen fennálló teher, adósság, 5. sorszámon bejegyzett, x y megnevezésű vagyontárgyhoz tartozik). Itt kérjük azt is jelezni, hogy a feltüntetett összeg mekkora arányban vehető figyelembe az örökös vonatkozásában, tehát hogy az a teljes összeg, amit még arányosítani kell, vagy már akkora összeg van feltüntetve, amely teljes mértékben figyelembe vehető az adózónál. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 14