15. Galgóczy Katalin: Érzelmi intelligencia és a kora gyermekkori tapasztalatok
|
|
- Ilona Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 15. Galgóczy Katalin: Érzelmi intelligencia és a kora gyermekkori tapasztalatok Hét éve foglalkozom gyerekekkel, ezen belül egy szociálisan nehéz környéken vagyok iskolapszichológus. Munkám során sok hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családi környezetben élő gyermekkel találkozom. A velük való foglalkozásokon sokszor meglepett milyen alapképességeik hiányoznak, amelyekkel az érzelmileg jobban támogatott gyerekek rendelkeznek. Ezek a tanulók általában problémásak a tanárok szemében, mert nem tudnak alkalmazkodni az iskola szabályrendszeréhez. Társaikkal való együttműködésben kevésbé sikeresek. Konfliktusaikat agresszióval rendezik le, játékaik durvák. A tekintélyszemélyekkel elutasítóak, dacosak, vagy a kisgyermekkori ragaszkodás vágyát fejezik ki. Gyakran rosszul reagálnak a segítő szándékú felnőttre is, mintha nem észlelnék a segítő szándékot. Impulzusaikat kevéssé korlátozzák és alacsony a frusztráció toleranciájuk szintje. Ezek a gyerekek ép értelműek, változó, de néha átlag feletti intellektussal. Alkalmazkodási, viszonyulási nehézségeiket, amely az iskolai boldogulásukat megnehezíti, tehát nem a tudás hiánya okozza. A problémák gyökerének inkább azt éreztem, hogy nem képesek a másik emberre figyelni, őt pontosan észlelni. Mintha nem tudnák átélni a másik helyzetét, érzéseit. Saját érzéseik differenciálása is nehezebb számukra és kevéssé hajlandóak önreflexióra. Kézenfekvő, hogy mindezt a család érzelmi elhanyagolása okozza, amelyben felnőnek. Ezek az említett viselkedéses problémák az érzelmi intelligencia témakörébe tartoznak. Az érzelmi intelligencia valószínűleg a csecsemők legkorábbi élményei mentén alakulnak ki. Az érzelmi intelligenciával kapcsolatos képességek, készségek hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeknél Salovey és Mayer (1990. id. Oláh 2005) leírásában az érzelmi intelligencia képesség, amely az érzelmek felfogásában, kifejezésében, megértésében és felhasználásában jelenik meg. Ez a képesség segít továbbá érzelmeink irányításában, hogy személyiségfejlődésünk szolgálatába állítsuk azokat. Részei az érzelmi percepció, érzelmi integráció, érzelmi megértés és az érzelmek szabályozása. Salovey és Gardner munkájára hivatkozva Goleman (1995.) hasonlóképpen az érzelmi intelligencia 5 területét határozza meg. Ezek: a saját érzelmek felismerése, az érzelmek
2 kezelése (pl. önmagunk lecsillapítása), az önmotiválás vagyis az érzelmi önkontroll, mások érzelmeinek felismerése (az empátia) és a kapcsolatkezelés, amelyen a szociális hatékonyság múlik. Az érzelmi intelligencia tehát az érzelmek felismerésén és kezelésén túl a társas készségekben is alapvető fontosságú. Könnyen felismerhető, hogy a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek sikertelensége ezeknek a képességeknek a hiányából indul ki. A továbbiakban azt szeretném megvizsgálni, hogyan hat a korai elhanyagoló bánásmód a gyermek későbbi személyiségfejlődésére. Korai élmények és későbbi hátrányok A veszélyeztetettség a kibocsátó természeti és szociális forrásokra vonatkozik. (Veczkó, 1990). A gyermek fenyegetettségére, a károsodás lehetőségére utal. Azokat az eseteket kategorizálják így, ahol a gyermeket káros pszichoszociális környezet veszi körül. A károsító tényezők az elhagyás, magára maradottság mellett kiterjed a megalázottságra, a tartós kudarcélményekre, az érzelmi kötődés hiányára is. A témát vizsgálva Goleman (1995) rámutat arra, hogy az ösztönkontroll hiányosságai gyermekkorban a későbbi bűnözést is előrevetítheti. Munkája további részében a gyermekek empátiás készségét is a szülők fegyelmezési stílusához köti. Kutatásaiban Stern az anya-gyermek összehangolódásának folyamatára koncentrál. Ez az, ami a csecsemő számára az érzelmi kapcsolat megnyugtató érzését adja. Ennek segítségével alakul ki a gyermekben az a meggyőződés, hogy mások képesek és hajlandóak osztozni az érzéseiben. Ha a szülő nem empatikus, a gyermek is kerüli az empátia kifejezését és megélését is. (Ratkóczi, 2003.) A legkorábbi csecsemőfejlődési vizsgálatok leválasztották a gyermeket a gondozójáról. Winnicott írásaiban jelenik meg elsőként az igény, hogy egységben szemlélje az anyát és csecsemőjét. A csecsemő élményeit nem választhatjuk el az anyai gondozás milyenségétől. Az anyai gondozást pedig meghatározza a csecsemő milyensége, pl. temperamentuma, vagy illeszkedése a szülői elvárásokhoz. A személyiségfejlődés egyik meghatározója a kötődés kialakítása az elsődleges gondozóval, általában az anyával. Ez a személyes kapcsolódási mintázat meghatározza a gyermek későbbi kapcsolatait és azt is, mit vár el a kapcsolattól. A kötődés jelentősége a későbbi kapcsolatteremtési nehézségekben
3 A kötődést egy bizonyos életkor sajátosságának tekintették (Bowlby 1958, Ainsworth 1969, id. Stern 1985.) Később világossá vált, hogy túlterjed a kezdeti anya-gyerek köteléken. A vizsgálatok szerint a kötődés típusa a 12. hónapban egybevág a kötődés későbbi mintáival. A 18. hónapban mért kötődés előjelezte a frusztrálhatóságot, állhatatosságot, együttműködő készséget és feladatmegoldó kedvet a 24. hónapban (Main 1977, id. Stern 1985.); az iskola előtti társas kompetenciát (Lieberman, id. Stern,1985) az önbecslést, empátiát és iskolai viselkedést (Sroufe, id. Stern, 1985.). A magabiztos kötődésű csecsemők előnyben vannak. Az elkerülő kötődés klinikai zavarok mutatója lehet, a 12. hónapban mért szorongásos kötődés pedig kórlélektani zavarokat jósol 6 éves fiúknál (Lewis, id. Stern, 1985.). A fenti készségek és képességek az érzelmi intelligencia részét képezik. Az elhanyagoló anyai gondozásnál, vagy a veszélyeztetett gyermekeknél, de különösen az intézetben nevelkedő érzelmileg deprivált gyerekeknél nem tud kialakulni biztonságos kötődés a szeparáció, az érzelmi elutasítás, vagy a gondozók váltakozása miatt, ezért ezekben a képességekben nem tudják elérni az érzelmileg jól gondozott társaik szintjét. Dennis (1973.id Cole és Cole 1998.) libanoni árvaházban élő gyermekeket vizsgált. A gyermekek ingerszegény érzelmileg elhanyagoló bánásmódban részesültek gondozóiktól, akik maguk is ebben az árvaházban nőttek fel. A gyermekek az értelmi fejlődés normál ütemének a felével fejlődtek. Akiket örökbe fogadtak gyorsan felépültek, de ők is (mérsékeltebben, mint intézetben maradó társaik) hátrányban voltak az iskolai társas kapcsolatok világában (Tizard és Rees, id Cole és Cole, 1998.). Túlzottan barátságosak voltak és kielégíthetetlenül vágytak a felnőttek figyelmére. A kortársakkal viszont nem tudtak jó kapcsolatot kialakítani. Rutter és Garmezy (1983. id Cole és Cole, 1998.) feltételezi, hogy ezek a gyerekek olyan interakciós stílusokat tanultak meg, amelyek jól alkalmazhatóak az intézetben, de nem használhatóak azon kívül. A fenti vizsgálat kiemeli, hogy azok a gyermekek, akik nem voltak később antiszociálisak és normális kötődést alakítottak ki a nevelőszüleikkel szintén problémásak voltak a kortárscsoport kezelésében. A legkorábbi gondozás során tehát olyan képességeket, készségeket sajátítunk el, amelyek később nélkülözhetetlenek a kortársainkkal való kapcsolatok kialakításában. Ide köthető mindenek előtt a témánk szempontjából releváns iskolai beilleszkedés. Azok a gyerekek, aki nem értik társaik viselkedését, pl. nonverbális jelzéseit, akik nem képesek empatizálni a másik gyerekkel és ezért nem értik mi zajlik bennük, nem képesek alkalmazkodni a pillanatról pillanatra változó társas helyzetekhez. Bántalmazott gyermekek érzelmi intelligenciáját, -amely az iskolai beilleszkedéshez nélkülözhetetlen- vizsgálta Irina Goldenberg ben. Az eredmények szerint ezeknek a gyerekeknek az érzelmi intellektusa alacsonyabb szintű volt és tendenciózusan rosszabb
4 megküzdő mechanizmusokkal rendelkeztek. Az érzelmi intelligencia és a gyermekek kötődése összefüggésben volt egymással. A szerző elemzésében e két faktor a közvetítő tényező az elszenvedett gyermekkori bántalmazás és a későbbi lelki egészségkárosodás között. Egyéni sajátosságok figyelembevétele Az anya-gyermek összehangolódását vizsgálva Stern hangsúlyozza a csecsemők közötti veleszületett jelentős egyéni különbségeket. Ilyen pl. az egyik modalitásból a másikba történő információátvitel képessége, amely központi szerepet játszik az élmények integrálásában. (Stern, 1985.) Hiánya tanulásképtelenséghez vezet. Ez az intermodális gördülékenység a többiek társas viselkedésének megértését is megkönnyíti. Az ingertűrő képesség is jelentős egyéni különbséget mutat. Ha a csecsemőt érő ingerek szintje meghaladja a csecsemő ellenálló képességét, mindez szorongásos epizódokat vált ki. Ez a különböző modalitásokban jelentkező ingertúlérzékenység ( vagy a ráhangolódás hiánya ) lehet felelős az anya-csecsemő közti arousal szabályozás kudarcáért (Greenspan, id Stern, 1985.). A csecsemő 3 hónaposan már nem sír, hanem kezelni próbálja az elviselhetetlen túlingerlést. Csillapító és elhárító műveleteket alakít ki, pl. elfordítja a fejét. Az ilyen élmények talaján később a gyermek kerüli majd az olyan ingereket, amelyek fenyegetik a tűrőképességét. Kerülik az új személyeket vagy hagyják magukat sodortatni. Megtanulják, hogy az izgalmi szint szabályozása nem az interakcióban lévő két fél dolga, hanem a másiké. Az érzelmek nélküli-depressziós anya A szükségesnél kevesebb stimulus esetén, pl. a depressziós anya mimikátlan érzelmeket nem kifejező hozzáállásában a gyermek azt tapasztalja meg, hogy nem tudja lekötni az anya figyelmét. Magára van hagyva az ingerületi állapotának szabályozásában. (Stern, 1985.) Az anyák depresszióssá válása nem egy traumatikus esemény, hanem általában fokozatos, részleges kivonódás. A csecsemő kezdetben makacsul próbálja újraéleszteni az anyát és ha ez néha sikerül, nem hagy fel ezzel a viselkedéssel. Később társként olyan személyeket keres majd, akiknek gyakori felpezsdítésre van igényük. Ha újra és újra kudarcos a csecsemő, elevensége megszűnik, testtartása elernyed, pozitív affektusai, arcjátéka csökken, aktivációs szintje zuhan és mikrodepressziót él át. Mivel kísérletei kudarcot vallanak, nem tudja újraéleszteni az anyát, ezért utánzással próbál együtt lenni vele. E két jelenség: az együttlét vágya és a depresszió élménye összekapcsolódik. (Stern, 1995.) A másik jelenléte nélkül élmények maradnak ki. A szelfet szabályozó másik hiányzik és nem válik részévé a
5 szelfmag élménynek. Az interszubjektív élmények nem lesznek megoszthatóak. Az összehangolódás hiánya pszichózishoz vezethet, vagy azt az érzést keltheti, hogy a gyermek egyedül van a világban. Az enyhébb változatok karakterzavarhoz, neurózishoz vezethetnek. A depressziós anyák igyekeznek csökkenteni a betegségükből adódó károsító tényezőket és gyakran túlkompenzálnak. Ez azonban hamis interakció lesz a hamis anya és a hamis szelf között. (Stern, 1995.) A viselkedés erőltetett, nem valódi érzelmet tükröz. Az affektusközi osztozás hiányának szélsőséges állapotát az intézetben elhelyezett csecsemők tapasztalják meg. A csecsemő először alkalmazkodik az interszubjektivitás hiányához. Az egyedüllét élményét fogja érezni és nem tud majd eligazodni a többi ember közt folyó eseményekben. Fél majd a bizalmas együttlét minden formájától. (Stern, 1985.) Egy kutatás feltárta, hogy az anyai depresszió megakadályozza a gyermek érzelmi intellektusának fejlődését. (Sunew, 2004.) Azok a gyermekek, akik édesanyja a leghosszabb ideig volt depressziós korábban a gyermek életében, voltak a legkevésbé eredményesek az érzelmi intelligenciához kapcsolódó feladatokban. (nonverbális jelzések megértése, empátia) Ki vagyok, és mit érzek A szelektív összehangolódás során a szülő közvetíti, mi az ami megosztható. Megrajzolja a gyerek lelki élményének körvonalát. Meghatározza, milyen viselkedés elfogadható az interszubjektivitáson belül és az emberekhez való viszonyulásban. A anya képes megváltoztatni a csecsemő élményét. Ha pl. a gyerek lelkes, izgatott, de az anya nem osztozik ebben, a gyerek is közönyös lesz, az anya megfosztja őt az élménytől. Ez a gyermek később szükségét érzi majd a füllentésnek, titkolózásnak, kibúvónak, hogy megőrizze az élményét. Az anyai empátia korai kudarcai felelősek a későbbi szelfkohézió hiányosságaiért is, pl. border-line személyiségfejlődés esetén. Az anya affektív állapota meghatározza a csecsemő affektív állapotát. Emde és munkatársai vizsgálatában (1978.id Stern, 1985) vizuális szakadék elé állították a csecsemőt. A gyermek az anya arcára néz és így próbálja értelmezni a helyzete. Ha az anya mosolyog, a csecsemő átkel, ha viszont rémületet lát az anya szemében visszariad. Az tehát, hogy ki ő és mit érez az anyai visszajelzésekből alakul ki a csecsemő számára. Hogyha ezek az alapismeretek és viszonyulások kimaradnak egy gyermek életéből elhanyagolás miatt, nem csodálkozhatunk rajta, hogy úgy érzi magát társai közt, pl. egy iskolai közösségben, mintha a többiek más nyelven beszélnének. Nem tud adekvátan reagálni a helyzetekre és a többiek szemében is különösnek tűnik, mintha egy másik bolygóról jött volna. Az intézetis múlt és az
6 elhanyagolás rengeteg frusztrációt és agressziót rejt magában ezért ezek a gyerekek vagy teljes visszahúzódásukkal, vagy durvaságaikkal, verekedéssel, rendetlenséggel tűnnek ki a közösségből. A beilleszkedési nehézségeket és az agresszív, durva magatartást vizsgálva Camp (1977, id Kósáné, 1981) a verbális közvetítő tevékenység zavarát emeli ki. A családban nem működik a verbális szabályozás és a gyermek saját késztetései kontrolljánál így nem tudja felhasználni a verbalitás mediációs segítségét. Ehhez a cselekvésgátlás gyengeségéhez kapcsolódnak az impulzív cselekedetek. A gyermek nem tudja belső beszéd útján megtervezni a tetteit. A nyelv a legfontosabb eszközünk abban, hogy az önmagunkról szerzett tudást a szelfhez kapcsoljuk. Lingvisztikai állításokból alakul ki, a szülő és a gyermek együttműködésében, a gyermek önmeghatározása. A nyelv felhasználható arra is, hogy elkülönítse, vagy megerősítse a hamis ént. Lehetővé teszi továbbá egy privát tartomány létrehozását, amit a gyermek nem oszt meg mással és ami a szociális én és a hamis én között van. A megosztható és nem megosztható élmények körét ezentúl nem csak az anyai interakciók, hanem a társadalmi konvenciók is meghatározzák. (Stern, 1985.) Lehetséges, hogy ezen a ponton, a verbalitás segítségével tudjuk a gyermek nem létező, vagy torz önmeghatározását módosítani és megsegíteni a korai hiányok miatt működésképtelen társas kapcsolatait a pszichoterápia segítségével.
7
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenKészítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.
Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenAz erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-
RészletesebbenEgy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és
Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért
Részletesebbenpiás s kapcsolat szerepe ma-terapeuta jellemzők
A terápi piás s kapcsolat szerepe a kognitív v terápi piában Dr. Unoka Zsolt Ideális sémas ma-terapeuta jellemzők Rugalmasság Képes az alapvető szükségleteket terápiás keretek között biztosítani biztonságos
RészletesebbenÉrzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel
RészletesebbenAsperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819
Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás
RészletesebbenÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.
Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA
RészletesebbenSzocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.
Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenSzülői traumatizáció gyermeki addikció
Szülői traumatizáció gyermeki addikció BUDAPEST NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2009. Június 5 KOMÁROMI ÉVA klinikai és addiktológiai szakpszichológus Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia E-mail:
RészletesebbenHumán viselkedési komplex- A kötődés. Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017
Humán viselkedési komplex- A kötődés Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017 Kötődés Attachment bond, relationship, etc. Bowlby: kötődési rendszer- homeosztatikus egyensúly Közelség-keresés Szeparációs
RészletesebbenKapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus
Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A kötődés önálló motivációs bázissal rendelkezik és törzsfejlődés során a csecsemő/gyermek túlélésének biztosítására alakult
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenHogyan segít az EQ és a szupervízió az életet jobbá, minőségibbé tenni?
Mit üzennek a kapcsolataink? Hogyan segít az EQ és a szupervízió az életet jobbá, minőségibbé tenni? II. Szupervíziós Vándorkonferencia Keszthely, 2016. október 21. Mi az emberi viselkedés célja? Vajon
RészletesebbenKötődés és párkapcsolat. Nistor Mihaela
Kötődés és párkapcsolat Nistor Mihaela 2010 Gyerekkori kötődés I. Érzelmileg kapcsolódni valaki máshoz Alapgondolat: biztos alapot nyújtani a másik számára A kötődési kapcsolatban a gyerek, majd a felnőtt
RészletesebbenTartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16
Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos
RészletesebbenA stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő
A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni
RészletesebbenA jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében
MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai
RészletesebbenTelepülésünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a
1 Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a legelmaradottabb, leghátrányosabb térsége. 2 A Bodrogközt 3 folyó
Részletesebbenavagy nem értem, hogy miért nem értenek
(ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)
Részletesebben4.3 FEJEZET Kötődési zavarok. Kötődés:elméleti háttér
4.3 FEJEZET Kötődési zavarok Kötődés:elméleti háttér Mit jelent a kötődés? Szóval mit is jelent a kötődés? Röviden, a kötődés a gyerek biológiai kapcsolata vagy köteléke elsődleges gondozóival szemben,
RészletesebbenA viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában
Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,
RészletesebbenAz érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)
Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenReziliencia-fejlesztéssel és érzelmi neveléssel a korai iskolaelhagyás ellen
Reziliencia-fejlesztéssel és érzelmi neveléssel a korai iskolaelhagyás ellen Alma a fán Fókuszban a korai iskolaelhagyás - műhelysorozat Dr. Suhajda Virág, Vastag Zsuzsa Rogers Személyközpontú Oktatásért
RészletesebbenFelnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája
Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény
RészletesebbenAZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.
AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális
RészletesebbenReziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió
Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.
RészletesebbenOlyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?
Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális
RészletesebbenÁpolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK
Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Tárgyleírás A drog és az idegrendszer. A drogok hatásmechanizmusa. Addiktológiai alapfogalmak. A függőség kialakulását
RészletesebbenFelnőttek, mert felnőttek
Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,
RészletesebbenTERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére
NyugiOvi Program Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére című kiemelt projekthez tartozó ajánlás TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001 TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére
RészletesebbenBiológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség
Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!
RészletesebbenÚTON AZ ISKOLA FELÉ. Hurrá! Nagycsoportos lettem!
ÚTON AZ ISKOLA FELÉ Hurrá! Nagycsoportos lettem! Prevenciós munka Nagycsoportosok szűrése Konzultáció óvónőkkel Egyéni vizsgálatok-készség, képesség felmérés, javaslattétel Iskolába lépéshez szükséges
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenA deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított)
Popper Péter - Hegedős T. A. Feuer - Lajti Glauber: A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Illyés Sándor (szerk): 1988. Veszélyeztetettség és iskola, Tankönyvkiadó, Budapest c.
RészletesebbenÉrzelmek és érzelmi intelligencia a hétköznapokban
Érzelmek és érzelmi intelligencia a hétköznapokban Ismeretterjesztő előadás Kristály Lélekvédő Egyesület rendezvénye 2012. október 24. Előadó: Matók Imre dr. pszichológus Érzelmeink a posztmodern világunkban
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:
RészletesebbenÉrzelmi abúzus (Garbarino szerint)
Gyermekek csecsemőotthonban Dr. Kardos Ilona Érzelmi abúzus (Garbarino szerint) 1 Elutasítás Csecsemőkor: a szülő elutasítja a csecsemő attachment igényét Óvodás: a szülő kizárja a gyermeket a családi
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:
Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási
RészletesebbenPedagógia - gyógypedagógia
2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,
RészletesebbenTI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,
Részletesebben3. A személyközi problémák megoldásának mérése
3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő
RészletesebbenKözponti írásbeli vizsgatevékenység Házi időszakos gyermekgondozó
T Központi írásbeli vizsgatevékenység 31 761 02 Házi időszakos gyermekgondozó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenLegújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen
RészletesebbenSzemélyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban
Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai
RészletesebbenPedagógiai asszisztens és gyermekvédelem
Pedagógiai asszisztens és gyermekvédelem Kissné dr. Korbuly Katalin +36-30/488-0410 korbulykatalin@gmail.com Budapest, 2017. november 03. A pedagógus és segítői kötelessége gyermekvédelmi szempontból a)
RészletesebbenLévainé Müller Katalin Oktatási Hivatal Sulinet Osztály
Lévainé Müller Katalin Oktatási Hivatal Sulinet Osztály 1 www.esafetylabel.eu European Network Against Bullying in Learning and Leisure Environments Az ENABLE program Európában 4 Mi a bullying? Olyan
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
Részletesebbenszakpszichológus képzés
K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia
RészletesebbenSzemélyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása
Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenA tételekhez használható segédeszközt a vizsgaszervező biztosítja.
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján történik. A vizsgázó a
RészletesebbenBeszámoló. Gyermekjóléti Szolgálat év. Mórichida
Beszámoló Gyermekjóléti Szolgálat 2015. év Mórichida Készítette: Inhaizer Izabella családgondozó Szeresd, ne bántsd a gyermeket, Mosolygó kedvét el ne vedd. Légy hozzá nyájas, szíves, gyöngéd, S ha sír,
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet
KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod
RészletesebbenA család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet
A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és
RészletesebbenIskoláskor el tti problémák. PDF created with pdffactory Pro trial version
Iskoláskor el tti problémák 1 z els évben Magatartás: Stabil homeosztazis szabályozás kialakítása, mely lehet vé teszi avilág felé nyitott érdekl dést. gyermek szabályozatlan, hiperirritabilis, apatikus
RészletesebbenHumánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék
Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben
RészletesebbenSzülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..
Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél
RészletesebbenSzociális viszonyok és kooperáció
Szociális viszonyok és kooperáció Különböző csoportszerkezetek Szaporodó pár a kölykeikkel Pl. vörös róka: hasonló etogram kutyához, farkashoz, de a hierarchiával kapcsolatos viselkedések hiányoznak (Tembrock,
RészletesebbenInkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában
Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában. 2017.04.05. ha találkozol egy autista gyerekkel vagy emberrel,ne feledd ők egy kicsit másképp
RészletesebbenKapcsolat keretek test és lélek, kötődés és pszichoszomatika
Kapcsolat keretek test és lélek, kötődés és pszichoszomatika Dr. Hirsch Anikó Gyermek-és ifjúságpszichiáter, pszichoterapeuta MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Kötődés hosszantartó
RészletesebbenHiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot
A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
RészletesebbenHelyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához
Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra
RészletesebbenCommunication Matrix. Charity Rowland, 2010. 2015.04.16. Bliss Alapítvány - Paless Eszter
Communication Matrix Charity Rowland, 2010 The Communication Matrix: Evidence of Effectiveness for Developing Educational Goals CM - Kommunikációs képességek felmérése Kutatás milyen a hatása kommunikációfejlesztés
RészletesebbenHallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező):
1 Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 2 Kedves Hallgató! Kezében a Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szak hospitálási naplóját tartja, amellyel könnyíteni és rendszerezni
RészletesebbenÉrtékőrző gondoskodás
Értékőrző gondoskodás Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok. Zsolt 25,16 A XXI. század atomizálódott világában, ahol az értékdeficit gyakran tetten érhető a mindennapok közgondolkodásában,
RészletesebbenAZ ISKOLAI ELFOGADÁS PROGRAM
AZ ISKOLAI ELFOGADÁS PROGRAM TÁJÉKOZTATÓ ETIKUS ISKOLA, ETIKUS OSZTÁLY PROGRAM Az iskolai viselkedési nehézségek gyökere leginkább a tolerancia hiánya, egymás elfogadásának valamilyen mértékű képtelensége.
RészletesebbenGRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
RészletesebbenEgésznapos iskola vagy tanoda?
Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben
RészletesebbenHungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület. Peer-mediáció a forradalmian új megoldás az iskolai konfliktuskezelésben
Peer-mediáció a forradalmian új megoldás az iskolai konfliktuskezelésben Európa és a világ országaiban egyre több iskolában alkalmazzák a mediációt - nem keverendő a meditáció (elmélkedés) szóval - mint
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenA bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével
A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk
RészletesebbenK É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus
K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs
RészletesebbenA gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.
A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők
RészletesebbenREZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA
REZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA 2. Tudomány és spiritualitás konferencia, 2019. jún. 15. Kiss Enikő Csilla PTE Pszichológia Intézet A reziliencia fogalom általános jelentése Rugalmas ellenállási képesség,
RészletesebbenA pszichológiai bajok keletkezési helyei
2011.03.18. A pszichológiai bajok keletkezési helyei Mit alkotott a természet Mit vár el a társadalom Mikor mit csinálunk Mit kellene csinálnunk az adott életkorban Normál és normatív szabályok ütközései
RészletesebbenVárnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenAz idősek kapcsolathálózati jellegzetességei
Az idősek kapcsolathálózati jellegzetességei Albert Fruzsina MTA TK, KRE MEGÖREGEDNI MA. konferencia, KSH, 2016. június 8. Emberi kapcsolatok idős korban A jóllét alapvetően fontos meghatározója Nem csak
RészletesebbenNehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016
Nehézségek a kommunikációban Bán Ildikó 2016 MILYEN A JÓ ORVOS? a beteg szemszögéből Mi teszi az orvost jó orvossá? 72% - jó személyes viszony a beteg és az orvosa között (empátia, figyelem, meghallgatja
RészletesebbenAutizmusba zárt világ
Autizmusba zárt világ Az autizmus története Egyidős az emberiséggel! A szindróma első leírása: Leo Kanner-1943 autisztikus magány Hans Asperger 1944 autisztikus pszichopátia A reciprok kommunikáció minőségi
Részletesebben