ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET IV/1. KÖTET.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET IV/1. KÖTET."

Átírás

1 Dr. Takáts Ágoston ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET IV/1. KÖTET. TELJES-SPEKTRUMÚ LÉT- ÉS ÉRTÉKRENDEN ALAPULÓ ERKÖLCSI SZEMLÉLETMÓD ÉS MAGATARTÁS ETIKA 1. RÉSZ 2007.

2 Tartalom ÁTTEKINTÉS...4 Bevezetés: AZ ERKÖLCSBÖLCSELET SZÜKSÉGES ÉS LEHETSÉGES VOLTA AZ ETIKA ONTOLÓGIAI ALAPJA ÉS MEGFOGALMAZÁSA Az erkölcs, erkölcsi jó etika megközelítési módja Halmazelméleti megközelítés Energetikai megközelítés Információelméleti megközelítés Vezérléselméleti kibernetikai megközelítés Az erkölcs, erkölcsi jó és etika megfogalmazása a struktúraelemzés segítségével Az erkölcs struktúra-jellege Erkölcs és tudat Erkölcs és tudati alternatívák Erkölcs és választás Az erkölcs, erkölcsi jó és etika származtatása leképezés útján Az erkölcs leképezése a létrendből Az erkölcsiség leképezése az értékrendbe AZ ETIKA KULTÚRBÖLCSELETI ÉS SZOCIOLÓGIAI ALAPJAI A kultúra és társadalom energetikai, információelméleti és kibernetikai megközelítése A kultúrbölcselet és szociológia ontológiai megfogalmazása A kultúra, a társadalom és rendszerelméleti tudományágaik megfogalmazása a struktúraelemzés segítségével A kultúra, társadalom és rendszerelméleti tudományágaik származtatása leképezések útján Az emberi munka és hivatás kultúrbölcseleti, szociológiai és etikai vonzatai A munka és hívatás, mint a kultúra és társadalom alapja A munka és hívatás, mint az erkölcsiség, az erkölcsi jó és az etika alapja Az etika kultúrbölcseleti és szociológiai megfogalmazása Az erkölcs modellizálhatósága, az etikai modell leképezhető volta Etikai modell-alkotás Az etikai modell leképezése a kultúr- és társadalmi struktúrába Az etikai modell-leképezések következményei a kultúra és társadalom viszonylatában A kultúr- és társadalmi elfajulások oka az erkölcsi jó hiánya Etikai relációk és kölcsönhatások a kultúrával és társadalommal Alapvető relációk az erkölcs, valamint a kultúra és társadalom vonatkozásában Kölcsön és együtthatások az erkölcs, valamint a kultúra és társadalom vonatkozásában A kultúra és társadalom erkölcsformáló ereje A CIVILIZÁCIÓ ETIKAI PROBLÉMÁI A civilizáció megközelítése, megfogalmazása és származtatása A civilizáció kölcsön- és együtthatásai a kultúrával és társadalommal A civilizáció kölcsönhatása az erkölcsiséggel Kultúrbölcseleti és szociológiai összefoglalás

3 3. AZ ERKÖLCS, MINT TUDATOS EMBERI MAGATARTÁS Az erkölcs, mint az emberi tudat és választás függvénye Az emberi tudat és választás megközelítése, származtatása és megfogalmazása Az erkölcs tudattal és választással kapcsolatos állapothatározói Függvénykapcsolat az erkölcs, valamint az emberi tudat és választás között Az erkölcs relatív volta Relativisztikus kauzalitás az erkölcsi struktúrában Az erkölcsi fejlődés lehetősége Az erkölcsi fejlődés szükségessége Az emberi magatartás Az emberi magatartás megközelítése és megfogalmazása Az emberi magatartás állapothatározói Az emberi magatartás feltételrendszere Az emberi magatartás normatíva-rendszere Az ember erkölcsi magatartásának ontológiai vizsgálata Az emberi erkölcsi magatartás, mint erkölcsi struktúra A természettörvények leképezése az ember erkölcsi magatartásába A lét- és értékrend leképezése az ember erkölcsi magatartásába A fejlődés-elvének leképezése az ember erkölcsi magatartásába A tudatos emberi magatartás leképezése az ember erkölcsi magatartásába ÖSSZEFOGLALÁS: A tudat, az erkölcs és az emberi magatartás vonatkozásában

4 ÁTTEKINTÉS 1. AZ ETIKA ONTOLÓGIAI ALAPJAI ÉS MEGFOGALMAZÁSA Az erkölcs, erkölcsi jó, az etika megközelítési módja Halmazelméleti megközelítés Energetikai megközelítés Információelméleti megközelítés Vezérléselméleti kibernetikai megközelítés Az erkölcs, erkölcsi jó és etika megfogalmazása a struktúraelemzés segítségével Az erkölcs struktúra-jellege Erkölcs és tudat Erkölcs és tudati alternatívák Erkölcs és választás Az erkölcs, erkölcsi jó és etika származtatása leképezés útján Az erkölcs leképezése a létrendből Az erkölcs leképezése az értékrendből. 2. AZ ETIKA KULTÚR- ÉS TÁRSADALOMBÖLCSELETI ALAPJAI, MEGFOGALMA- ZÁSA ÉS VIZSGÁLATA A kultúra és társadalom megközelítése Energetikai megközelítés Információelméleti megközelítés Vezérléselméleti kibernetikai megközelítés A kultúrbölcselet és szociológia ontológiai megfogalmazása A kultúra, társadalom és tudományágaik megfogalmazása a struktúraelemzés útján A kultúra, társadalom és tudományágaik származtatása leképezés útján Az emberi munka és hivatás kultúrbölcseleti, szociológiai és etikai vonzata A munka és hivatás, mint a kultúra és társadalom alapja A munka és hivatás, mint az erkölcs, erkölcsi jó és etika alapja Az etika kultúrbölcseleti és szociológiai megfogalmazása Az erkölcs modellizálhatósága, az etikai modell leképezhető volta Az etikai modell-alkotás Az etikai modell leképezése a kultúr- és társadalmi-struktúrába Az etikai modell-leképezés következményei a kultúra és társadalom vonatkozásában A kulturális és társadalmi elfajulások oka: az erkölcsi jó hiánya Etikai relációk és kölcsönhatások Alapvető relációk az erkölcs, valamint a kultúra és társadalom között A kölcsönhatások és együtthatások az erkölcs és a kultúra-társadalom között A kultúra és társadalom erkölcsalakító ereje. 4

5 2. 7. A civilizáció etikai problémái A civilizáció megközelítése, meghatározása és származtatása A civilizáció kölcsönhatása a kultúrával és a társadalommal A civilizáció kölcsönhatása az erkölcsiséggel Kultúrbölcseleti és szociológiai összefoglalás. 3. AZ ERKÖLCS, MINT TUDATOS EMBERI MAGATARTÁS Az erkölcs, mint az emberi tudat és választás függvénye Az emberi tudat és választás megközelítése és megfogalmazása Az erkölcs tudattal és választással kapcsolatos állapothatározói Függvénykapcsolat az erkölcs, valamint az emberi tudat és választás között Az erkölcs relatív volta Relativisztikus kauzalitás az erkölcsi struktúrában Az erkölcsi fejlődés lehetősége Az erkölcsi fejlődés szükségessége Az emberi magatartás Az emberi magatartás megközelítése és megfogalmazása Az emberi magatartás állapothatározói Az emberi magatartás feltételrendszere Az emberi magatartás normatíva-rendszere Az ember erkölcsi magatartásának ontológiai vizsgálata Etikai struktúrák, erkölcsi struktúraszint, emberi erkölcsi magatartás A természettörvények leképezése az ember erkölcsi magatartásába A lét- és értékrend leképezése az ember erkölcsi magatartásába A fejlődés-elvének leképezése az ember erkölcsi magatartásába A tudatos emberi magatartás leképezése az erkölcsi magatartásba Összefoglalás: a tudat, erkölcs és magatartás vonatkozásában. 5

6 Bevezetés: AZ ERKÖLCSBÖLCSELET SZÜKSÉGES ÉS LEHETSÉGES VOLTA. Az emberiség története folyamán minden gondolkodási rendszer a tudat-fejlesztésen túlmenően többletigénnyel lép fel az emberrel szemben: erkölcsi magatartását is befolyásolni kívánja. Vagyis, gondolkodási rendszereink teljességigénye általában kétségbevonhatatlan, akár kimondja ezt egy gondolkodási rendszer, akár csak burkoltan tartalmazza. Gondolkodási rendszereink teljességigénye magából az emberi természetből fakad. Az ember felépítése mint a biológiai szubsztrátum, és az azt meghaladó pszichikum közös-része (metszete) eleve tartalmazza a biológiai paraméterektől a pszichikai paraméterekig mind a két struktúraszintre jellemző állapothatározókat és relációkat. Így a többi között, mint leglényegesebbet, a tudatos reflexiót és öntudatot, a tudati alternatívák keresési és felismerési lehetőségét, s az ezek közötti választást, valamint a törekvést a választások, döntések érvényesítésére. Mindezek bizonyos viselkedésmódokon, magatartásformákon keresztül jelennek meg, és érvényesülnek, éppen ezért a gondolkodási rendszerek teljességigénye kiterjed ezekre a magatartásformákra is. Az embert, mint természeti jelenséget, az öntudata, a tudati folyamatai, köztük a reflexió és az elvonatkoztatás, az alternatívafelismerő és választási képessége különbözteti meg a prébiológiai és biológiai struktúraszint természeti jelenségeitől, melyek magatartásformáit a természettörvények biológiai struktúraszinten elsődlegesen az ösztönök szabályozzák. Az embernél is működnek ugyan az ösztönök a biológiai szubsztrátumát illetőleg, s kialakulnak az emberben még pszichikai viszonylatban is feltételes és feltételnélküli reflexek, de már az ösztönélet nem olyan biztos és tévedhetetlen elirányító, mint a biológiai struktúraszinten volt, s főleg nem olyan egységesen működik. Az embernél mindig a tudati és törekvési állapot, valamint a tudati egyéb állapothatásozók rendezettsége és fejlettsége határozza meg természetes vonatkozásban legmagasabb rendű állapotát, állapotváltozásait, és azokkal kapcsolatos magatartásformákat, vagyis: az ember erkölcsiségét. Bevezetőnkben kíséreljük megközelíteni az erkölcs problematikáját, mert végső soron erről van szó jelenlegi tárgyalásunk folyamán. Minden gondolkodási rendszer magában foglalja a teljességigényen belül az etikai vonásokat, amennyiben irányítani kívánja erkölcsi normái révén az ember erkölcsi magatartását. Az erkölcs, moralitás, a latin mos, moris = szokás, erkölcs szóra vezethető vissza. (Megjegyzés: A latin szó csak többes-számban jelent erkölcsöt. A német Sitte még csak népszokást, általános cselekvési módot, a Sittlicskeit szó viszont már teljesen az erkölcsiségre vonatkozik. A görög ethos kifejezetten tudatos emberi magatartást jelöl, melynek erkölcsi vonatkozása tagadhatatlan.) Az erkölcs kifejezés első megközelítésben szokást, viselkedést és annak kifejezésmódját jelenti, mely egy zárt közösség család, törzs, nép egységes szokásjogát, viselkedésmódját és értékítéletét, valamint kultikus-szakrális magatartását tükrözi. Ma ugyan beszélünk egy-egy népfajra, társadalmi osztályra, kultúr- és vallási-közösségre jellemző erkölcsről, mégis az erkölcs végső megközelítésben a tudati struktúraszint sajátját képező olyan általános emberi viselkedésmódot jelent, amelyben érvényesül a közmeggyőződés által körvonalazott jó, a jóra való törekvés és annak belső kötelezettsége. 6

7 A jó fogalma viszont első megközelítésben azt fejezi ki, hogy minden létező megfelel önmagának, saját léttartalmának és céljának, tartalmazza a szükséges és elégséges energiaszintet és állapothatározókat, melyek révén struktúraszintjének megfelelően kölcsönhatásokra és állapotváltozásokra képes. Ilyen értelemben minden létező rendszer: jó. Csupán a szükséges energiaszint hiánya, és kényszerfeltételek következtében elfajult degenerált állapotban levő struktúrák nem felelnek meg teljes mértékben a jó fogalmának. Erkölcsi értelemben azonban további megszorításokat kell alkalmaznunk: a rendszereknek a tudati struktúraszinthez kell tartozniuk, vagy ahhoz szorosan kapcsolódniuk, mivel prébiológiai és biológiai létezők nem képesek erkölcsi magatartásra; a tudati struktúraszint létezőjének viselkedésmódjára, magatartására kell vonatkoznia, illetve abban kell megjelennie; jó voltát közmeggyőződésnek kell alátámasztania, és bizonyos belső kötelezettségnek kell kísérnie, mely természetesen nem jelenti azt, hogy minden akármilyen közmeggyőződés szükségképpen jó-ra vonatkozik, lehet ugyanis helytelen közmeggyőződés is; bizonyos normatíváknak való megfelelőség szükséges az erkölcsi értelemben vett jó teljesüléséhez. Így az erkölcsi jó végső megközelítésben a tudati létstruktúrák, illetve a tudattal szoros kapcsolatban álló egyéb struktúrák, olyan léthatározmánya, amely kifejezi azt, hogy a struktúra megfelel önmagának, saját léttartalmának és céljának, tehát tartalmazza az ontológiai jót; a tudati struktúraszint létezőinek magatatás-formáiban jelenik meg; jó-voltát közmeggyőződés támasztja alá, és belső kötelezettség kíséri; bizonyos jól-meghatározható normáknak megfelel. Az erkölcsi jó utáni törekvés tehát a tudati létstruktúra oldaláról olyan szemléletmódot igényel, melyben az általános emberi viselkedésmód, magatartásbeli szokásjog és objektív értékítélet jut kifejezésre. Az erkölcsi jó ebben a szemléletmódban gyökerezik, és motiválja az emberi magatartást a tudati alternatívák felállításában, azok közötti választásban, valamint az élet-előtti és élő létezők felhasználásában, illetve azokkal való kölcsönhatásban. Tekintettel arra, hogy az erkölcs és az erkölcsi jó fogalmának megközelítése és megfogalmazása megismerésünk rendszerelméleti absztrakciós szintjén lehetséges, az erkölcsiség problematikájával foglalkozó tudományág, melyet ETIKA névvel illetünk, ugyancsak a rendszerelméleti absztrakciós szintre tartozik. Így jutunk el Természetbölcseletünk és Ontológiánk után újabb rendszerelméleti tudományágunkhoz, az Erkölcsbölcselethez, melynek tárgya: a lét- és értékrenden alapuló erkölcsi szemléletmód és magatartás. Szükséges az Erkölcsbölcselet, mivel azt ember mint természeti jelenség és tudatos személyiség rendelkezik erkölcsi szemléletmóddal és erkölcsi magatartásformákkal, melyek rendezése és szabályozása elengedhetetlen az ember egyéni és társadalmi életében. Az ember tudati és törekvési életének fejlődése, a fejlődés-elvének törvényszerű kötelezettsége, szükségessé teszi az ember számára a helyes magatartásformák kutatását, megismerését és alkalmazását, különben embervoltunk, tudatos és szabad személyiségünk szenved kárt, mert az erkölcsi magatartásbeli anomáliák emberi személyiségünket degradálják. Ma lehetünk szomorú tanúi annak, hogy az emberiség műszaki-technikai, tudás és tudománybeli emelkedése ellenére az erkölcsi fejlődésben általában stagnál, illetve erősen visszaesik. Vajon hová fog vezetni a két fejlődési trend ilyen mértékű szétválása, illetve elirányulása? Ezt, sajnos, még végiggondolni sem merjük! Kényszerítő szükségszerűség tehát, hogy az etikai problémákkal mélyrehatóan foglalkozzunk, mert ez egyrészt embervoltunkból eredő kötelezettség, szédületesen fejlődő korunk parancsszava. 7

8 A szükségességen túl azonban lehetséges is az Erkölcsbölcselet, mint rendszerelméleti tudományág. Az ember természeti jelenség volta, valamint tudatos és szabad személyisége, minden jelentős paraméterével ismert már természetbölcseletünkből és ontológiánkból. Ugyancsak ismert a fejlődés-elve, a lét- és értékrend, valamint mindezek léttani összefüggései a tudati struktúraszinttel. Tehát rendszerelméleti absztrakciós szintünkön rendelkezünk mindazokkal a szükséges és elegendő alapokkal, amelyre felépíthetjük azt a rendszerelméleti tudományágunkat, mely az ember tudatos erkölcsi szemlélet- és magatartásmódjával, annak elvi és gyakorlati összefüggéseivel és következményeivel foglalkozik. Vagyis felépíthetjük az erkölcsbölcseletet, az ETIKÁT. Tárgyalásunknak nem célja új, tételes etika kidolgozása, mely az emberi élet minden alternatívájában eligazítást adhat. Ma az emberi lehetséges szituációk szinte végtelen variációi között nem cél, mert nem is lehet cél tételes etika részletes kidolgozása. Jelen munka első sorban mondhatni, hogy a teljesség igénye nélkül a természetbölcseleti és az ontológiai elvek erkölcsi kifejtését, és az ember erkölcsi magatartásának formálására, alakítására történő alkalmazását tűzte ki célul. Ismerd meg önmagad! int az Ókor Bölcse. Ezt a felszólítást témánkkal kapcsolatban így módosítanám: Ismerjük meg az embert és a jót, mely felé törekszünk, mely felé törekednünk embervoltunkból következő kötelességünk! 8

9 1. AZ ETIKA ONTOLÓGIAI ALAPJA ÉS MEGFOGALMAZÁSA. Bevezetőnkben már említettük, hogy etikai vizsgálódásainkban természetbölcseleti és ontológiai elvek alapján kívánunk előrehaladni. Tényleges tárgyalásunk megkezdése előtt vezessünk be és értelmezzünk néhány alapvető fogalmat. Erkölcs: Olyan általános emberi viselkedésmód, mely tartalmazza a közmeggyőződés által körvonalazott jót, és a jóra való törekvés kötelezettségét. Erkölcsi jó: A tudati létstruktúráknak, valamint a tudattal szoros kapcsolatban levő egyéb struktúráknak azon állapothatározója, mely kifejezi azt, hogy a struktúra tartalmazza a jót; ez a jó emberi magatartásban jelenik meg; magát a jót és belső kötelező voltát közmeggyőződés körvonalazza; maga a jó és az azt tartalmazó közmeggyőződés bizonyos jól meghatározható normatíváknak megfelel. Etika, vagyis erkölcsbölcselet: Az a rendszerelméleti tudományág, mely az ember erkölcsi magatartásával, az erkölcsi magatartás különböző formáival, a magatartásváltozások folyamataival, valamint az erkölcsi magatartás feltétel-, cél-, eszköz- és normarendszerével, továbbá az erkölcsi fejlődés mibenlétével és lehetőségeivel foglalkozik. Erkölcsi magatartás: Az ember gondolatba, szóban és cselekedetben megnyilvánuló viselkedésmódja, mely az embernek önmagához, környezetéhez és embertársaihoz, valamint a kultúrához, társadalomhoz és azok intézményihez való viszonyulását kifejezi, tekintetbe véve mindig az erkölcsi jóra irányuló követelményt. Erkölcsi magatartásváltozás: Az ember azon mozgásállapota, melynek révén tudati rendeződés és emelkedés, tudati alternatívák felismerése és azok közötti választás formájában az erkölcsi magatartás fejlettebb formáit érheti el. Természetesen van lefelé menő a kisebb ellenállás irányát követő erkölcsi mozgásváltozás is, ez azonban már az erkölcsi rossz és az immoralitás területével van összefüggésben. Az erkölcsi magatartás feltételrendszere: Az ember tudatos szabad személyisége legjellemzőbb állapothatározóival. Így: a tudat megismerő és műveletvégző képessége; tudati alternatívák keresése és felismerése; döntés-előkészítés és döntés; tudati és döntési hierarchia; belső és külső kommunikáció; stb. Valamint mindezek prébiológiai, biológiai és pszichikai energetikai alapjai. Az erkölcsi magatartás célrendszere: Az erkölcsi jó elérésére és szolgálatára irányuló erkölcsi fejlődés, mely pszichikai és erkölcsi energiahatás révén tartalmazza a tudatba ágyazott erkölcsi struktúra rendeződésének, lét- és értékbeli emelkedésének, magasabb rendű erkölcsi struktúrává való átalakulásának növekvő lehetőségét és valószínűségét. 9

10 Az erkölcsi magatartás eszközrendszere: Mindazon energetikai, információs és kibernetikai folyamatok, melyek összhangban vannak az erkölcsi magatartás feltétel- és célrendszerével, valamint az említett folyamatok hatékonyságának fokozása képezi az erkölcsi magatartás eszközrendszerét. Az erkölcsi magatartás normarendszere: Ez a rendszer nem más, mint a tudati és erkölcsi fejlődésbe ágyazott teljes-spektrumú lét- és értékrend. (Megjegyzés: A későbbiek folyamán részletesen beszélünk az erkölcsi normákról.) Az erkölcsi fejlődés-elve: Minden olyan folyamat, amely pszichikai energiák hatására, és az erkölcsi jóra való törekvés belső kötelezettsége folytán növeli egyrészt a struktúra belső szabadenergia tartalmát; másrészt fentivel összhangban növeli a tudatba ágyazott erkölcsi struktúra = rendeződési; = lét- és értékrendben való emelkedési; = magasabb rendű erkölcsi struktúrává történő átalakulási; tehát erkölcsi fejlődési lehetőségét és valószínűségét. Azok a folyamatok viszont, melyekben a pszichikai entrópia-elv hatására és az erkölcsi jóra való törekvés hiányában jelentősen emelkedik a tudati entrópia tartalom és csökken a pszichikai energiaszint; egyúttal az entrópia tartalom növekedése arányában csökken = a tudatba ágyazott erkölcsi struktúrarendeződési; = lét- és értékrendben való emelkedési, magasabb erkölcsi struktúrává történő átalakulási; = tehát erkölcsi fejlődési valószínűsége. Így az erkölcsi struktúra a stabilizálódás, majd a lebomlás irányába halad. Az erkölcsi struktúra: A tudati struktúraszint létezője, kiben a tudati energetikai, információs és kibernetikai struktúrába ágyazva, de mindazon bizonyos szempontból túlmutatva a rendező- és egységesítő-elvet az erkölcsi jó és annak az erkölcsi magatartásban megnyilvánuló szintje mondhatni: erkölcsi energiaszintje képviseli. Az erkölcsi struktúraszint: Az erkölcsi struktúrák jólrendezett halmaza, ahol a rendező- és egységesítő-elvet a struktúrák között az erkölcsi fejlődés-törvénye képviseli. Az erkölcsi struktúraszint magába foglalja a tudati struktúraszint valamennyi létezőjét az egyszeres- és összetett-tudati létstruktúráknak megfelelően, a legalacsonyabb erkölcsi energiaszintet képviselő struktúráktól a kozmikus-tudatra ébredt és annak megfelelő erkölcsi magatartásra emelkedett legfejlettebb erkölcsi struktúrákig. Továbbá magában hordozza a transzcendens erkölcsi magatartás képességét és lehetőségét. Így az erkölcsi struktúraszint a transzcendens erkölcsi struktúrák felé való nyitottság lehetőségével és valószínűségével bír Az erkölcs, erkölcsi jó etika megközelítési módja. Etikai alapfogalmainkat ugyan meghatároztuk az előzőekben, meg kell azonban győződnünk arról: valóban a lényeges jegyeket gyűjtöttük-e össze megfogalmazásunk során? Első megközelítésünk a következők során is segédtudományaink: a halmazelmélet, az energetika, az információelmélet és kibernetika alapján történik. Mivel ez irányú megközelítésünk során kénytelenek leszünk az immoralitás és az erkölcsi rossz problémáját is érinteni, azért ezeket a fogalmakat is meg kell határoznunk. 10

11 Immoralitás: A tudati létstruktúrának az a szemlélet- és viselkedésmódja, melyből hiányzik az erkölcsi jó utáni törekvés és belső kötelezettség, nélkülözi az általános erkölcsi meggyőződés és objektív értékítélet által motivált magatartásformákat, és az emberi megnyilvánulások területén a pszichikai entrópia tartalommal arányosan a kisebb ellenállás irányába mutatnak az erkölcsi mozgásváltozások. Erkölcsi rossz: Az erkölcsi jó ellentéte, mint az erkölcsi jó teljes hiánya. Az erkölcsi rossz két forrásra vezethető vissza: egyrészt a tudati entrópia tartalom növekedésére, vagyis a kisebb ellenállás irányában történő tudatos erkölcsi mozgásállapotra; másrészt arra a tényre, hogy az erkölcsi jónak az erkölcsi magatartásban történő megnyilvánulása, valamint a jó utáni törekvés belső kötelezettsége teljesen hiányzik Halmazelméleti megközelítés. Halmazelméleti megfontolásainkhoz először fogalmaink számára kell közös alapot teremteni, csak így tudunk relációkat és halmazelméleti műveleteket alkalmazni. Ebben a legnagyobb segítséget az nyújtja, hogy természettudományos és ontológiai fogalmainkat halmazelméletileg is meghatározzuk, tehát erkölccsel kapcsolatos fogalmainkat lesz mire visszavezetnünk. A lét, léttartalom és létstruktúra fogalmaink halmazelméleti meghatározása a következőképpen hangzik. Lét: a tényleges és reális kölcsönhatásra képes rendszer létező alapvető léthatározmánya. Léttartalom: a kölcsönható képesség aktivitása, beleértve az időbeli és létbeli dinamizmust. Létstruktúra: az a tényleges és reális kölcsönhatásra képes rendszer, melyben a léten belül a lét határozmányainak és állapothatározóinak, valamint relációinak jólrendezett halmaza valósulhat meg, s ahol a rendezési relációt a lét aktivitása, a kölcsönható képesség energiák hatására történő állandó és fokozódó aktivitása, valamint relációi számának és minőségének növekedése jelenti. Léttan, vagyis Ontológia: A léttel, léttartalommal, létstruktúrákkal és azok struktúraszintjeivel foglalkozó rendszerelméleti tudományág, mely az emberi megismerés rendszerelméleti absztrakciós szintjén, logikai és rendszerelméleti műveletekkel fogalmazza meg a létet, minden alapvető határozmányával, állapothatározójával és relációjával. Továbbá meghatározza mindezek feltétel-, cél- és eszközrendszerével kapcsolatos valamennyi fogalmat, ítéletet, összefüggést, valamint a lét- és értékbeli törvényszerűségeket. Az erkölcsi élet területén ezeknek a léttani fogalmaknak és meghatározásoknak leképezése segítségével közelíthetjük meg alapvető fogalmainkat. Az erkölcsöt hozzárendelhetjük a lét fogalmához, amennyiben minden létező viselkedésmódja és magatartásformái, a létbe ágyazva, mint a létező rendszer mozgásállapotai és állapotváltozásai határozhatók meg. Az erkölcsi jót hozzárendelhetjük a léttartalomhoz, amennyiben minden létező önmagának való megfelelősége, ennek magatartásban történő megjelenése, jó voltának ismerete, és bizonyos jól meghatározott normákkal való megegyezősége áll fenn. Mindez ugyancsak a létbe ágyazva mint a létező rendszer aktivitása és dinamizmusa, ennek az aktivitásnak és 11

12 dinamizmusnak a rendszerelméleti absztrakciós szinten való ismerete és tudatosulása fogalmazható meg. Az erkölcsi struktúrát hozzárendelhetjük a létstruktúrához, amennyiben ez a strukturáltság minden létező számára az erkölcsi jó, valamint ezt az erkölcsi jót hordozó magatartásformában jelentkezik, a létbe ágyazva. Ez a létező rendszer rendezettségét és egységesülését szolgálja, és mint az energiaszint formájában megjelenő létstrukturáltság fogalmazható meg. Végül az etikát, az erkölcsbölcseletet hozzárendelhetjük magához az ontológiához. Ugyanis az erkölccsel, erkölcsi jóval, erkölcsi struktúrával foglalkozó rendszerelméleti tudományágat úgyis megfogalmazhatjuk, mint olyan tudományág, mely a léttel, léttartalommal és valamennyi állapothatározójával foglalkozva, a lét gyökeréig beépült az ontológiába. Mindezek alapján megállapítható, hogy a lét-fogalmak és az erkölcsi-fogalmak között jogosan alkalmazható a hozzárendelés halmazelméleti művelete. Kérdés azonban: milyen ez a hozzárendelési reláció? Itt azonnal egy alapvető megjegyzést kell tennünk. A lét-fogalmak igaz, hogy analóg módon minden létező rendszerre vonatkoznak. Az erkölcsi-fogalmak azonban csak a tudati struktúraszintre és a tudati struktúraszinttel szoros kapcsolatban levő egyéb struktúrákra alkalmazhatók. Így a lét és erkölcs közötti megfeleltetés alapja eleve nem lehet ekvivalencia-reláció, a lét és erkölcsi struktúrák, struktúraszintek közötti leképezés soha nem lehet kölcsönösen egyértelmű izomorf leképezés. Azonban még a tudati struktúraszintet és azzal szoros kapcsolatban levő struktúrákat sem lehet kölcsönösen egyértelmű módon leképezni az erkölcsi struktúrákba. Ennek oka: az erkölcsi rossz és az immoralitás. Létezhetnek ugyanis olyan struktúrák, melyek léttartalmukban, vagy egyes léthatározmányaikban az entrópia tartalom jelentős növekedése következtében nem érik el az erkölcsi struktúrának megfelelő fejlettségi és rendezettségi szintet, attól lényegesen elmaradnak; nem tartalmazzák az erkölcsi jóra való törekvést, annak belső kötelezettségét és magatartásbeli megnyilvánulását. Így az erkölcsi energiaszint tekintetében lényeges elfajulást mutatnak. Mindezek következtében a létstruktúráknak csak egy része, és az is csak homomorf módon képezhető le az erkölcsi struktúraszintre. A léthiány ugyanis ontológiailag nem értelmezhető, amiből hiányzik a lét, az nem lehet létstruktúra! Ugyanakkor az etikában az erkölcsi jó hiánya értelmezhető. (Megjegyzés: A homomorf leképezéshez szükséges leképezési függvény mibenlétét, valamint a kompatibilis osztályképzés alapját a későbbiek folyamán kívánjuk kifejteni.) Most a halmazelméleti megközelítésnél és alapvetésnél az ítélet-algebrák erkölcsi alkalmazhatóságáról kívánok röviden szólni. Egyben szeretnék kitérni megjegyzés formájában a jelenlegi erkölcsi alapelvek halmazelméleti kritikájára. A háromértékű háromváltozós Boole-algebrákon felépülő ítélet-algebra (ilyen a matematikai logika is, szemben a kétváltozós Arisztotelész-féle logikával) az ítélet igaz és hamis volta, valamint az azok között értelmezett halmazelméleti összeadás műveletén: a logikai vagy -on kívül tartalmazza a logikai és -t, vagyis a halmazelméleti szorzás műveletét. Ez azt jelenti hétköznapi nyelven, hogy az elágazó, választó ítéleteknél (ez felel meg az elektromosságban a párhuzamos kapcsolásnak) elegendő az igaz -nak és hamis - 12

13 nak egyszerű logikai szétválasztása. Tehát ilyen ítéleteknél a logikai vagy révén dönthetünk az ítélet igaz, vagy hamis volta között. Ugyanakkor a kapcsolódó ítéleteknél (ez felel meg az elektromosságban a soros kapcsolásnak) már nem elegendő az egyszerű szétválasztás. Ott az összes feltételnek egyszerre kell teljesülnie, tehát az ítéletünk csakis az a és b és c együttes fennállása, és együttes igaz volta esetében tartalmazza a teljes igazságot. Így a kapcsolódó ítéleteknél a logikai és révén dönthetünk az ítélet igaz, vagy hamis volta között, mivel bármelyik ítéletrész nem-teljesülése esetén, a kapcsolt ítélet bármely akárcsak egyetlen hamis voltának következtében egész ítéletünk hamissá válik. (Pl. Több zsilippel elzárt csatorna esetében minden egyes zsilip-kapunak nyitva kell állnia ahhoz, hogy a víz az egész csatornán akadálytalanul végig tudjon folyni, bármely zsilip-kapu bezárása megakadályozza a víz megérkezését a csatorna végéhez.) Alkalmazzuk ezt a háromváltozós ítélet-algebrát a létstruktúrákra. A létstruktúrák minden tudati, vagy a tudattal szoros kapcsolatban levő rendszerét, a rendszerek minden elemét tehát léttartalmát, léthatározmányait, állapothatározóit, relációit, stb. vizsgálat tárgyává kell tennünk: tartalmazza-e az erkölcsi jót, és az erkölcsi jó megjelenik-e a magatartásformákban vagy sem? Hogy erről meggyőződhessünk, először alkalmaznunk kell az erkölcsi jó tekintetében a struktúra minden egyes elemére a logikai vagy -ot. Miután a vizsgált rendszer léttartalmának mindenegyes paraméterével és relációjával kapcsolatban megállapítottuk annak erkölcsös vagy erkölcstelen voltát, második lépésben alkalmaznunk kell a logikai és-t: vajon együttesen fennáll-e a struktúra minden elemére vonatkozóan az erkölcsiség ténye? Létstruktúránk csak abban az esetben nevezhető ténylegesen és aktuálisan erkölcsi struktúrának, csak akkor tartozik reálisan az erkölcsi struktúraszinthez, ha egyértelműen az erkölcsiség mellett dönthetünk a logikai és minden kétséget kizáró fennállása alapján. (Megjegyzés: A jelenleg érvényben levő etikai alapelvek halmazelméleti kritikájáról. Itt tér el alapvetően halmazelméleti alappal bíró ítéletalgebránk a jelenleg alkalmazott erkölcsi érték-íréletektől. Először: Az előzőekben kifejtettek alapján, nincs erkölcsileg közömbös létező, nincs közömbös létstruktúra. Valamely tudati, vagy szorosan a tudathoz tartozó létező vagy megfelel önmagának és léttartalmának, tehát tartalmazza a jót, s ez meg is jelenik magatartásformájában, akkor erkölcsös és tartalmazza az erkölcsi jót; vagy nem felel meg teljes mértékben önmagának és létállapotának pl. energiaszint-esés, vagy lényeget érintő kényszerfeltétel miatt, más oldalról pedig nem tartalmazza a jóra való törekvést és belső kötelezettséget, s ez nem nyilvánul mert nem is nyilvánulhat meg a magatartásformában, akkor viszont erkölcsi rosszat tartalmaz, tehát immorális. Vagyis logikai vagy -gyal egyértelműen szétválasztható az erkölcsi jó és az erkölcsi rossz. Így harmadik eset tehát erkölcsi közömbösség a tudati struktúraszinten és azzal szoros kapcsolatban levő struktúrákban nem lehetséges. Másodszor: Nem dönthető el csupán logikai vagy -gyal az erkölcsi létstruktúra és magatartásformájának erkölcsös volta. Általános etikai felfogás szerint főleg a cél jó, vagy rossz volta dönti el a cselekedet erkölcsös voltát. Más etikai felfogás szerint a cselekedet milyensége, vagyis az eszköz jó vagy rossz volta döntő a tevékenység erkölcsössége tekintetében. Szeretném azonban hangsúlyozni: amint a tudati struktúraszinten nincs közömbös létstruktúra, ugyanúgy nincs közömbös eszköz és közömbös cél sem, hanem mindhárom viszonylatban csak jó és rossz. De az emberi tevékenység jó, vagy rossz voltát nem dönti el ezek közül egyiknek vagy másiknak erkölcsös volta, hanem csakis mindhárom együttes jó 13

14 volta teheti az emberi gondolatot, szót és cselekedetet, az emberi magatartás minden megjelenési formáját erkölcsössé. És erről csakis a logikai és alkalmazása révén győződhetünk meg. Bármelyik struktúra, eszköz vagy cél rossz volta következtében az emberi magatartás és minden magatartásforma erkölcstelenné válik. És erről újra csak a logikai és révén győződhetünk meg. Elnézést kell kérnem ezért a nem könnyű kitérésért, de rá kellett világítanom halmazelméleti megfontolásunk ilyen irányú következményeire is, legalább egy megjegyzés erejéig. De erre a következtetésre jutunk a későbbiek folyamán, a lét- és értékrend ontológiai tárgyalásának etikai értelmezése során is. Eddig a megjegyzésünk.) Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy etikai fogalmaink meghatározását halmazelméleti megközelítésünk és megfontolásunk alátámasztja. Ezért ellentmondásmentesen megállapíthatjuk, hogy etikai fogalmaink tartalmazzák a szükséges és elégséges halmazelméleti feltételeket Energetikai megközelítés. Etikai problémáink energetikai megközelítésénél kíséreljük meg az energetikai fogalmak hozzárendelését az etikai fogalmakhoz. Energia: A lét egyik alapvető megjelenési formája, jelenti a kölcsönható képesség forrását, mint a rendszeren belüli és kifelé ható munkavégző képességet. Szabadenergia tartalom: Minden rendszer alapvető léthatározmánya, mely szükséges feltételét képezi a rendszer rendeződésének, létben, léttartalomban, annak aktivitásában és dinamizmusában való emelkedésének, forrása a rendszer továbbfejlődési valószínűségének. Entrópia tartalom: Minden rendszernek ugyancsak alapvető léthatározmánya, a rendszerek rendezetlenségének mértéke, mely a kölcsönhatásokban, állapotváltozásokban állandó növekedést mutat, forrása a rendszerek stabilizálódási és lebomlási valószínűségének. Energetikai struktúra: A létstruktúrába beépült legalapvetőbb struktúra, mely biztosítja a rendszer energiaszintjét, energiaellátását, belső és külső kölcsönható-képességét, a kölcsönható-képesség aktualizálódását, valamint a szabadenergia tartalom növekedése révén a rendszerrendeződési és továbbfejlődési valószínűségét. Energetikai fogalmaink meghatározása után kíséreljük meg ezeket hozzárendelni az etikai fogalmakhoz, vagyis az energetikai struktúrát kíséreljük meg leképezni az erkölcsi struktúrába. Leképezéseink az alábbiak. Az erkölcsöt hozzárendelhetjük az energia fogalmához, amennyiben minden létező viselkedésmódja és magatartásformája szükségképpeni kapcsolatban van a kölcsönható és munkavégző képesség forrásával, az állandóan és különböző megnyilvánulási formákban ható energiákkal. Az erkölcsi jót hozzárendelhetjük a szabadenergia tartalomhoz, amennyiben minden létező önmagának való megfelelősége, annak magatartásformákban való megjelenése, tehát jó- 14

15 voltának ismerete és bizonyos normáknak való megfelelősége ugyancsak szükségképpeni kapcsolatban van a rendszerek rendeződésének, létben, léttartalomban, annak aktivitásában és dinamizmusában való emelkedésének forrásával: a növekvő szabadenergia tartalommal. Az erkölcsi struktúrát hozzárendelhetjük az energetikai struktúrához, amennyiben minden létezőnek az erkölcsi jó és az azt hordozó magatartásforma révén jelentkező strukturáltsága, szükségképpeni kapcsolatban van a rendszerrendeződését és egységesülését, a szükséges energiaszintjét és energiahatását munkáját biztosító energetikai struktúrájával. További megállapításaink az energetikai megközelítés alapján. Először: Az energetikai alaptörvények leképezhetők az erkölcsi struktúraszintre. Szabadenergiahatás-elve: minden olyan energetikai folyamat, amely növeli a rendszer szabadenergiáját, egyben növeli a rendszer rendeződési és továbbfejlődési valószínűségét. Entrópia-elv: az irreverzibilis folyamatokban állandóan növekszik a rendszer entrópiatartalma, ezzel növekszik a rendezetlenség, valamint a rendszer stabilizálódási és lebomlási valószínűsége. (Megjegyzés: A természetben nincsenek csak megközelítőlegesen reverzibilis rendszerek, így az entrópia-elv minden rendszerre kisebb-nagyobb értékben érvénnyel bír.) Legkisebb hatás-elve: a természetben végbemenő kölcsönhatások és állapotváltozások mindig a legkisebb energia bevitelt igénylő utat követik, illetve megkeresik azokat a folyamatokat, amelyekben a legkisebb energiahatás szükséges a kívánt állapot eléréséhez. Ez az elv valamennyi struktúraszintre és energiafajtára érvényes. Fenti elveknek teljesen megfelel, és ezeket a törvényeket követi az előzőekben már megfogalmazott erkölcsi fejődés-elve, mely nem más, mint a fenti törvényszerűségek alapján álló fejlődés-elvének leképezése az erkölcsi struktúraszintre. Másodszor: Az energetikai anomáliák és az elfajult energetikai állapotok, valamint az entrópia-elv ugyancsak leképezhetők az erkölcsi struktúraszintre, és ott, mint az erkölcsi rossz és immoralitás fogalmazódnak meg. Az entrópia-elv és annak legalapvetőbb megnyilvánulása, az energiaminimum-elve etikai szinten úgy valósul meg, hogy az energetikailag magára hagyott erkölcsi struktúra a legalacsonyabb erkölcsi energiaszint felé, a legkisebb ellenállás irányában halad: először az erkölcsi továbbfejlődés helyett stabilizálódik, majd az erkölcsi felbomlás valószínűségével bír. Az energetikai anomáliák és az elfajult energetikai állapotok az erkölcsi jó utáni törekvésben és annak magatartásbeli megjelenési formáiban, először átmeneti zavarokat okoznak, melyek a későbbiek folyamán állandósulnak, majd az erkölcsi elfajulás állapotához, az immoralitáshoz vezetnek. Fenti elveknek teljesen megfelel az erkölcsi fejlődés-elvében megfogalmazott erkölcsi stabilizálódás- és lebomlás-elve. Harmadszor: Az energetikai-paradoxon ugyancsak leképezhető az erkölcsi struktúraszintre. Az energetikai-paradoxon annak a tapasztalati energetikai ténynek elvi megfogalmazását adja, hogy a kölcsönhatáshoz, állapotváltozáshoz, egyáltalán bármilyen munkavégzéshez a számításszerinti szükséges és elégséges energiahatás szükséges, de nem elegendő. Ugyanis az entrópia-tétel érvénye következtében minden energiát közlő folyamatban, energiaátalakulásban, energiahatásban növekszik a tovább nem-hasznosítható, a rendszerek rendezetlenségét fokozó entrópia tartalom. Éppen ezért az energiaközlő folyamatokban a szükséges és 15

16 elégséges mennyiséget meghaladó energiahatást kell biztosítani, illetve a rendezetlenség fokozódását meggátló, a fejlődési valószínűséget növelő többlet-energiatartalmat kell közölni a rendszerrel. Ugyanez erkölcsi vonatkozásban azt jelenti, hogy a kívánt erkölcsi energiahatást az elérendő erkölcsi energiaszintet csak többlet energiahatás, többletmunka, a nagyobb ellenállás irányában végrehajtott többlet erőfeszítés révén érhetjük el. Negyedszer: Az erkölcsi fejlődést biztosító energiahatás első sorban pszichikai energiák révén érhető el. Szükség van azonban prébiológiai és biológiai energiákra is, részben a tudati struktúraszint létezőinek biológiai szubsztrátumához, részben pedig a tudattal szoros kapcsolatban levő egyéb struktúrák megfelelő energiaszintjének biztosításához. Így hangsúlyt a pszichikai energiák és a pszichikai energiahatások kapnak az úgynevezett erkölcsi energiaszint biztosításához, és fejlődési valószínűségének növeléséhez. Energetikai megközelítési módunkkal ugyancsak sikerült megfeleltetést létesítenünk az erkölcsi struktúrák és az energetikai struktúrák között. A megfeleltetés itt sem ekvivalenciareláció alapján történik, mivel ki kell zárnunk a nem-tudati, de a tudattal szoros kapcsolatban nem levő energetikai struktúrákat leképezéseinkből, azokkal kapcsolatban ugyanis nem merülhet fel az erkölcsiség problémája Információelméleti megközelítés. Az erkölcs, erkölcsi jó és erkölcsi struktúra megközelítéséhez már az eddigiekben is nagy segítséget kaptunk a halmazelmélet és az energetika révén, azonban még jobb megközelítést ad az információelméleti megközelítés. Legjobbat majd ezek után a kibernetikai megközelítési mód tud nyújtani, nyilvánvalóan azért mert a megfeleltetés és a leképezés mondhatni majdnem kölcsönösen egyértelmű. Az utóbbi megállapítás csak annyiban kifogásolható, mert léteznek a tudattal szoros kapcsolatban nem levő, és attól független információs és kibernetikai struktúrák is, melyek éppen ezért nem esnek az etika hatósugarába. Információelméleti szempontból először határozzuk meg az információs folyamat, információtartalom és információs struktúra fogalmakat. Információs folyamat: tartalmazza mindazokat az elemeket, rész-rendszereket működésükkel együtt, melyek információ megszerzéséhez, megőrzéséhez és továbbadásához szükségesek. Teltételezi tehát információ létét, annak kódolását, átvitelét információs csatornán, a közvetített jelrendszer felfogását, és visszaalakítását információtartalommá, azok értelmezését és felhasználását, valamint mindezek energetikai hátterét. Információtartalom: a felfogott és visszaalakított jelrendszer közleménytartalma, mely értelmezhető és felhasználható. Információs struktúra: az a lét- és energetikai struktúra, mely rendelkezik mindazokkal a szükséges és elégséges feltételekkel, mely információtartalom megszerzésére, tárolására, közvetítésére, valamint más információs struktúrákkal történő információcserére alkalmassá teszi. Kíséreljük meg ezeknek az információelméleti fogalmaknak leképezését az erkölcsi struktúrába. 16

17 Leképezéseink a következők. Az erkölcsi folyamatot hozzárendeljük az információs folyamat fogalmához, amennyiben az erkölcs, erkölcsiség eleve feltételez embert, akinek viselkedésmódjában-magatartásformáiban jelenik meg az erkölcsi jó, mint az információ az információs folyamatokban, azok működése révén mondhatni: viselkedésmódjában jelenik meg. Az erkölcsi jót hozzárendelhetjük az információtartalomhoz, amennyiben minden létező önmagának való megfelelőssége, annak magatartásformában való megjelenése, jó-voltának ismerete és bizonyos normáknak való megfelelőssége ugyanúgy szükségképpeni kapcsolatban van az erkölcsi folyamattal, mint az információtartalom maga, annak helyessége, értelmezése és felhasználási lehetősége ugyancsak szükségképpeni kapcsolatban van az információs folyamattal. Nem beszélve arról, hogy az erkölcsi jó, mint olyan mindig információ-jelleggel bír. Az erkölcsi struktúrát hozzárendelhetjük az információs struktúrához, ugyanis minden létező számára az erkölcsi jó és az azt hordozó magatartásforma révén létrejövő strukturáltság ugyanúgy szükségképpen beleépül a létstruktúrába, mint az információs struktúra. Továbbá az erkölcsi struktúra folyamatai hasonlóképpen lényegi kapcsolatban vannak a létfolyamatokkal, mint az információs struktúra információs folyamatai. További leképezések létesíthetők az információs struktúra információs folyamataiban megnyilvánuló zajhatás (az információs folyamatot érő zavar, torzító és információtartalmat csökkentő hatások) és entrópia tartalom, valamint az erkölcsi struktúrában jelentkező anomáliák és elfajulások, továbbá az entrópia hatás következtében fellépő erkölcsi rossz és immoralitások között. Fentieken túlmenően feltűnő rokonságot mutat az információelmélet fejlődés-elve az erkölcsi fejlődés-elvével. A létbe beépült információs struktúra fejlődési valószínűsége az információelméletileg értelmezett és általánosított szabadenergiahatás arányában növekszik. Így rendeződnek és egységesülnek az információelméleti struktúrák magasabb rendű információs struktúrákká, mindig több és magasabb információtartalommal, és többirányú kommunikációval. De az erkölcsi struktúrák is hasonló módon, az erkölcsi jóval, és annak magatartásformában történő megjelenésével rendelkező információtartalom révén emelkednek erkölcsi tartalomban, és haladnak az erkölcsi fejlődés útján. Az információelméleti megközelítési mód jelentősen közelebb visz bennünket az erkölcs, erkölcsi folyamat, erkölcsi jó és erkölcsi struktúra megismeréséhez, és megfogalmazásának realitásához. Külön hangsúlyt kap az információ és információtartalom az ember erkölcsi életében, és erkölcsi fejlődésében. Így etikai vizsgálatainknak is nélkülözhetetlen eszközévé válik az információelmélet. Mindez aláhúzza a természetbölcseletben és ontológiában többször hangoztatott megállapításunkat, hogy ma csak az információelméleten alapuló rendszerelméleti kutatás viszi előbbre a tudományok valódi fejlődését, mivel minden tudományágban az információelméleti alapok biztosítják elsődlegesen a tudományos rendszer nyitottságát, a fejlődő tudományok új eredményinek beépíthetőségét Vezérléselméleti kibernetikai megközelítés. A kibernetika segítségével még közelebb férkőzhetünk etikai problémáinkhoz. A tudati struktúraszint maga, és mindenegyes létezője a legszorosabb értelemben vett kibernetikai rendszer a szabályozás és vezérlés, az önkontroll és önfejlesztés, kibernetikai folyamataival, hierarchiájával és kommunikációjával. Ennek a kibernetikai rendszernek egyik bár lényeges 17

18 részrendszere az információs rendszer, melynek erkölcsi vonatkozásairól az előzőekben részletesen tárgyaltunk. Ha viszont már az információs rendszer részéről lényeges megfeleltetést tudtunk létesíteni az erkölcsiséggel, mennyivel fokozottabb mértékű lehet majd ez a megfeleltetés a kibernetikai rendszer és az erkölcsi struktúra között?! Első lépésben határozzuk meg a szabályozási folyamat, az alapkoncepció és a kibernetikai struktúra fogalmát. Szabályozási folyamat: a kibernetikai rendszer legalapvetőbb folyamata, melyben a visszacsatolás révén gondoskodás történik a rendszer alapvető állapotának, állapothatározóinak adott értéken történő szinten tartásáról, vagy szükség szerinti változtatásáról. Alapkoncepció: a kibernetikai rendszer legfőbb irányító-elve, mely a folyamatok felépülését és lefutását irányítja, gondoskodik a hierarchia révén a folyamatok egymáshoz történő rendeléséről, és a kommunikáción keresztül vezérli a belső és külső információáramlást. Kibernetikai struktúra: a létstruktúrába, egészen a lét gyökeréig beépült, az energetikai és információs struktúrát magában foglaló, az alapkoncepción felépülő kibernetikai folyamatok jólrendezett halmaza, melyben a rendezési reláció a koncepcióban gyökerező hierarchia. Ez a hierarchia rendezi egymáshoz a kibernetikai folyamatokat, melyek nem mások, mint a szabályozás és vezérlés, az önkontroll és önfejlesztés, a kommunikáció, és mindezek energetikai és információelméleti háttere. Kíséreljük meg ezeknek a kibernetikai fogalmaknak az erkölcsi struktúrába történő leképezését. Leképezéseink a következők. Az erkölcsi folyamatot hozzárendeljük a szabályozás és vezérlés kibernetikai folyamatához, amennyiben az erkölcs és erkölcsiség eleve feltételezi az embert, akinek viselkedésmódjában és magatartásformáiban jelenik meg az erkölcsi jó és annak belső kötelezettsége. Ugyanúgy, amint a szabályozás és vezérlés kibernetikai folyamataiban jelenik meg legalapvetőbben az alapkoncepció irányítása és formáló hatása a kibernetikai rendszer kívánt állapotának biztosítására. Az erkölcsi jót hozzárendelhetjük az alapkoncepcióhoz, amennyiben minden létező önmagának való megfelelősége, és annak magatartásformában való megjelenése, jó-voltának ismerete és bizonyos normáknak való megfelelősége ugyanúgy szükségképpeni kapcsolatban van az emberi tudatos szabad személyiséggel, mint ahogy a kibernetikai alapkoncepció szükségképpeni kapcsolatban van a kibernetikai rendszer egészével, minden folyamatával, a rendszer állapotával és hatékonyságával. Az erkölcsi struktúrát hozzárendelhetjük a kibernetikai struktúrához, amennyiben minden létezőnek az erkölcsi jó és az azt hordozó magatartásforma révén jelentkező strukturáltsága ugyanúgy szükségképpen beépül a tudati létstruktúrába, mint ahogy a kibernetikai struktúra beépül egészen a lét gyökeréig, magában foglalva a létstruktúrán belül az energetikai és információs struktúrát is. Az előzőeken túlmenően további leképezések létesíthetők a kibernetikai és az erkölcsi struktúrák között. Először: A kibernetikai struktúrák folyamataiban érvényesülő entrópia-elv leképezhető az erkölcsi struktúrák erkölcsi folyamataiba, amennyiben minden kibernetikai és erkölcsi folyamat irreverzibilis, ennek következtében az energiaátalakulásokban és energiahatásokban állandóan növekszik a folyamatok és az egész rendszer entrópia tartalma. Így a 18

19 folyamatokban és a rendszerben növekszik a rendezetlenség, ezáltal előbb a stabilizálódás, majd a lebomlás valószínűsége. Másodszor: A kibernetikai struktúrák alapkoncepciójában és folyamataiban jelentkezhetnek anomáliák és elfajulások, melyek megfeleltethetők az erkölcsi struktúrákban gyakran felmerülő erkölcsi rossznak és immoralitásnak. Így az alapkoncepciójában, hierarchiájában, folyamatai hatásfokában, majd egész hatásában degenerál kibernetikai rendszer leképezhető a degenerált erkölcsi rendszer immoralitásába, mely nem tartalmazza az erkölcsi jót, annak belső kötelezettségét, a jónak magatartásformában való megnyilvánulását. Harmadszor: Mivel a kibernetikai struktúrára, mely magában foglalja az energetikai és erkölcsi struktúrát, érvényes az energetikai paradoxon, ez is leképezhető az erkölcsi struktúrába. Ezért az erkölcsi struktúra szinten tartására ugyanúgy és állandóan külön erkölcsi-energiabevitelt és szabadenergiahatást igényel, mint a kibernetikai struktúra hatásfokának állandó szinten való tartására. Negyedszer: A kibernetikai struktúrákra érvényes fejlődés-elve ugyancsak leképezhető az erkölcsi struktúrába, mint az erkölcsi fejlődés-törvénye, amennyiben a struktúrák továbbfejlődési valószínűsége állandó és olyan mértékű szabadenergiahatást igényel, mely hatás következtében az entrópia tartalomnál jobban nő a rendszer szabadenergia tartalma. Természetesen az erkölcsi fejlődés-elvvel kapcsolatban az energia valójában erkölcsi energiaként értendő. Ötödször: A tudati struktúraszintre vonatkozóan a kibernetikai struktúrák energiahatása elsődlegesen pszichikai energiahatás, ugyanígy az erkölcsi struktúraszinten a pszichikai energiahatás a döntő. (Természetesen a biológiai szubsztrátumot illetőleg szükséges a biológiai, biokémiai energiahatás is, továbbá a tudattal szoros kapcsolatban levő struktúrák, mint a kultúra, társadalom intézményesülése tekintetében elengedhetetlenek a fizikai, kémiai energiák is.) Minden esetre információelméleti, kibernetikai és erkölcsi vonatkozásban egyaránt lényeges a pszichikai energiahatás. Lényegesnek tartott leképezéseink után vizsgáljuk meg azt a kérdést: milyen a leképezés a kibernetikai és erkölcsi struktúraszint között? Milyen reláció alapján lehetséges a logikai hozzárendelés? Elsőként azt állapíthatjuk meg, hogy a tudati struktúraszint tekintetében ekvivalencia-reláció a hozzárendelés alapja, így a leképezés izomorf, vagyis kölcsönösen egyértelmű. A tudati kibernetikai rendszer alapkoncepciója kölcsönösen egyértelmű módon megfeleltethető az erkölcsi jóval, mivel mindkettő a struktúra elvi irányítója, a folyamatok motiválója, a döntési hierarchia forrása. A tudati kibernetikai rendszer folyamatai kölcsönösen egyértelmű módon megfeleltethetők az erkölcsi folyamatokkal, mivel mindkét struktúrában jól meghatározott, megfelelő és célra irányult rendszert képeznek az alapkoncepció, illetve az erkölcsi jó irányítása alatt. A folyamatokon belül a következő kölcsönösen egyértelmű megfeleltetéseket létesíthetjük: = a szabályozás folyamatát hozzárendelhetjük az erkölcsi belső meggyőződés folyamatához; = a vezérlés folyamatát hozzárendelhetjük a belső erkölcsi kötelezettség folyamatához; = a döntés-előkészítés és döntés folyamatát hozzárendelhetjük a tudati alternatíva felállítás, felismerés és az alternatívák közötti választás folyamatához; = a végrehajtás folyamatát hozzárendelhetjük az erkölcsi magatartásnak gondolatban, szóban és cselekedetben megnyilvánuló tevékenységi folyamatához; 19

20 = az önkontroll folyamatát hozzárendelhetjük a lelkiismereti tevékenység folyamatához; = az önfejlesztés folyamatát hozzárendelhetjük az erkölcsi rendeződés és fejlődés folyamatához; = a kommunikáció folyamatát hozzárendelhetjük az erkölcshöz kapcsolódó információs folyamatokhoz. A tudati kibernetikai struktúra a beépült energetikai és információs struktúrával együtt kölcsönösen egyértelmű módon megfeleltethető az erkölcsi struktúrával, ugyanis mindkettő a tudati struktúraszint létezője, s magában foglalja az emberi személyiséget teljes léttartalmával, létbeli aktivitásával és dinamizmusával, minden relációjával, teljes érzés és gondolat világával, minden magatartásformájával és magatartásváltozásával, a pszichikai energetikai törvények révén aktualizálódási fejlődési, vagy visszafejlődési valószínűségével. A tudati kibernetikai struktúraszint kölcsönösen egyértelmű módon megfeleltethető az erkölcsi struktúraszinttel, összes létstruktúrájával, a struktúraszintre érvényes minden törvényszerűséggel, és a struktúraszintre érvényesíthető összes leképezéssel, egyszersmind valamennyi logikai és rendszerelméleti művelettel kiegészítve és teljessé téve. Másodszor azt állapíthatjuk meg, hogy a tudati struktúraszinten kívül is léteznek olyan kibernetikai rendszerek, melyek az erkölcs hatósugarába tartoznak: ezek a tudattal szoros kapcsolatban levő struktúrák. Ezek a kultúrának, társadalomnak, gazdasági életnek, technikai civilizációnak nem-tudatos részrendszerét képviselik, azonban mint ilyenek az egyén és a közösség magatartására hatással vannak. Tehát kölcsönhatásban vannak az erkölcsi magatartással, vagy az erkölcsi jóval összefüggést mutatnak. Így adódnak aztán olyan területek, melyek az emberi tudati struktúraszint határfelületén helyezkednek el, mégis erkölcsi szabályozást igényelnek. (Pl. a közlekedés-etika, stb.) Ezek a kibernetikai struktúrák is leképezhetők az erkölcsi struktúraszintre, a hozzárendelés azonban nem kölcsönösen egyértelmű, ezért csak homomorf leképezési művelettel közelíthetők meg. Harmadik megállapításunk azt tartalmazza, hogy vannak olyan kibernetikai struktúrák, melyeknek elvben semmi közük sincs az erkölcsi struktúraszinthez. Ilyenek a prébiológiai kvázi-kibernetikai rendszerek, alacsonyabb rendű biológiai struktúrák, stb. Viszont ezek is érintkezésbe kerülhetnek gyakorlatilag az erkölcsi-renddel, rendszerint az erkölcsi rossz és az immoralitás révén. (ABC-fegyverek; maga a fegyverkezési hajsza; környezetszennyezés; immorális gén-sebészet; gén-manipulációk; stb.) Ezekkel kapcsolatban, mint később látni fogjuk, az embernek súlyos erkölcsi felelőssége és erkölcsi kötelezettsége áll fenn, mint az erkölcsi struktúraszint létezőjének. Kibernetikai megközelítésünk nem volt eredménytelen, mert segítségével etikai fogalmainkat nemcsak alátámasztottuk, hanem etikai szemléletmódunk szélesebb látószöget kapott. Egyáltalán, azon túlmenően, hogy halmazelméleti, energetikai, információelméleti és kibernetikai segédtudományaink közelebb hozták természetbölcselettel és ontológiával megformált gondolkodásmódunkhoz az etikai alapfogalmakat, problémáinknak új és többirányú megfogalmazását kaptuk meg. A komplex látásmód mindenütt hasznos, de itt annál is inkább szükséges, mert célunk az erkölcsi problémákat ontológiai gyökereiben megragadni, és olyan választ keresni a felmerülő kérdésekre, mely egész erkölcsi valónkat minden magatartásformájával mozgósítani képes az erkölcsi jó szolgálatában. 20

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET I. KÖTET.

ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET I. KÖTET. Dr. Takáts Ágoston ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET I. KÖTET. A TUDOMÁNYOS GONDOLKODÁSRÓL ÉS A MEGISMERÉS HÁRMAS ABSZTRAKCIÓS SZINTJÉRŐL 2007. Tartalom 1. AZ ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZER

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 3 III. MEGFELELTETÉSEk, RELÁCIÓk 1. BEVEZETÉS Emlékeztetünk arra, hogy az rendezett párok halmazát az és halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az és halmazok

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének előadása MPGEKE Konferencia, Eger 2011. nov. 3-5. A közpénzügyek válsága

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. 2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010. 2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

és a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3.

és a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3. A változv ltozás s segítése és a Fenntartható Fejlődés Hegyi NóraN 2006.május 3. Fenntartható Fejlődés Rendszergondolkodás és s FF Tanuló szervezetek és s a FF Alkotó párbeszéd és s dialógus a jövőj alakításának

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az OKM tartalmi keret Célja: definiálja azokat a tényezőket és szempontrendszereket, amelyek

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

A jog fogalma. Jogi alapismeretek 2015.02.16. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)

A jog fogalma. Jogi alapismeretek 2015.02.16. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Jogi alapismeretek Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Közigazgatástan, ingatlannyilvántartás BMEEOUVAT29 2015.02.10. A jog fogalma olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK Oktatók Csongrádi Gyöngyi Kiss Gabriella Dr. Nagy András Elérhetőség Hivatalos honlap http://www.bgf.hu/pszk /szervezetiegysegeink/oktatasiszervezetiegysegek

Részletesebben

Új műveletek egy háromértékű logikában

Új műveletek egy háromértékű logikában A Magyar Tudomány Napja 2012. Új műveletek egy háromértékű logikában Dr. Szász Gábor és Dr. Gubán Miklós Tartalom A probléma előzményei A hagyományos műveletek Az új műveletek koncepciója Alkalmazási példák

Részletesebben

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók 5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 A kiterjesztési elv 2 Nyelvi változók A kiterjesztési elv 237 A KITERJESZTÉSI ELV A

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Matematika Évfolyam: 11 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Gondolkodási

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

Knoch László: Információelmélet LOGIKA Mi az ítélet? Az ítélet olyan mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Azt, hogy az adott ítélet igaz vagy hamis, az ítélet logikai értékének nevezzük. Jelölése: i igaz h hamis A 2 páros és prím. Logikai értéke

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben

Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben EMLA KÖRNYEZETI MANAGEMENT ÉS JOG EGYESÜLET Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben A helyi rendelet-alkotás keretei 2011 TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGEI A ZAJ ELLENI KÜZDELEMBEN

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22. A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső

Részletesebben

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. 1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben