n t r ó p i aaz állampolár lapja Technológia

Átírás

1 M e Jelen(t)ések hálója Az ember, tulajdonképpen a saját maga által szőtt jelentések hálójában vergődő állat. Az internet szükségszerűen összekavarta és átrendezte az időről és térről való elképzeléseinket, új jelentéstartalmakkal bővítette a kommunikáció, a találkozás, az utazás, az emberi kapcsolatok, a barátság, a szerelem, a tudás és tanulás, a kultúra eddig megismert és leírt, sokszor definiált fogalmait. I. évfolyam /44. hét - kétheti elektronikus kiadvány n t r ó p i Fotó: Beke Péter Internet: már információhatalom Mindennapjaink részévé vált; míg korábban a háztartások többségében nem volt megtalálható, mára alapvetőnek számít, hogy rendelkezzünk hozzáféréssel. Legyen szó adatgyűjtésről vagy kapcsolattartásról, ma leggyakrabban az internethez fordulunk. Technológia Mátrixmajmok A helyzet az, hogy a technika, amellyel elme és gép összeköthető, már napjainkban is létezik. Körkérdés: Tartanál-e robotot a háztartásodban? A technológiai fejlődés érdekes kérdéseket gerjeszt az emberekben. A Mentrópia körkérdést intézett a netezők közösségéhez. Földünk több mint madártávlatból Az ember fantáziája nem ismer határokat, egyik nap eltervez, másnap már megvalósít. De a legfontosabb kérdés mindig az, hogy milyen célt szolgál, amit létrehoz... Totál Terhelt Találmányok Madárakvárium, Kiborgmasszázs, Hordozható atombunker aaz állampolár lapja

2

3 Kedves Olvasó! Gondolkodtató kikapcsolódást a technológia számunkhoz! e l o s z ó A lap szerkesztésénél arra törekedtünk, hogy egy átlagos tintasugaras nyomtatóval kis, esztétikus képet és jó minőséget kapjon az olvasó, ha szeretné magával vinni, internet-hozzáféréssel nem rendelkezők számára megmutatni. Ha bárkinek bármilyen jogát megsértettük, kérjük értesítsenek minket, hogy korrigálhassuk hibánkat! Sablik Henrik főszerkesztő Lehet, hogy Gépmarika mellei soha nem fognak lógni, és minden parancsot teljesít, de hogy érintíse érzéki és simogató lenne?! Jelenet Fritz Lang Metropolisz című filmjéből, 1927 b u l v á r b l o k k Körkérdés: Tartanál-e robotot a háztartásodban? 4 Faljunk együtt! 10 Földünk több mint madártávlatból 5 Blues Alley a Vígszínházzal szemben 11 Mátrixmajmok 5 Tükör által homályosan 12 Internet: már információhatalom 6 Délutáni mesék 13 Tolál terhelt találmányok 7 Alfred White találmányai 14 Jelen(t)ések könyve 8 Kiállítás 15 Törvények és gépek 9 3

4 helyzet Körkérdés: Tartanál-e robotot a háztartásodban? A technológiai fejlődés érdekes kérdéseket gerjeszt az emberekben. A Mentrópia körkérdést intézett a netezők közösségéhez. A XX. század közepétől kétségtelenül trendi lett a scifi, pedig maga a műfaj már Verne Gyula munkássága óta ismert. A világ legnépszerűbb t u d o m á ny o s - f a nt a s z t i kus sorozata, a Star Trek (Űrszekerek) és annak 40 esztendős, 5 sorozatot és 10 filmet átélt történelme után a ma emberének szembe kell néznie a ténnyel: TÉNYLEG tartunk valahova a technikai fejlődés útján. Ha még nincs is személyes Datánk, nem ételreplikátor osztja az ebédet és a házunk sem beszél hozzánk (mint az Eureka sorozat S.A.R.A.H.-ja) - már robik viszik a gyógyszert a betegeknek, androidnak éppen nem nevezhető szerkezetek mocorognak a japán kifutókon, drótkutyust is lehet rendelni az interneten. És az agyasok szerint már a fénysebességet is túl lehet lépni, valamint a mesterséges intelligencia is ott fejlődik valamilyen elhagyott kísérleti bázison... Talán már jóval előrébb jár, mint ahogy azt az emberi fantázia elképzelné de mindez csak találgatás, hiszen a tudomány és technika pillanatnyi állását sosem kötik az érdeklődő világpolgár orrára Egy olvasó szerint már most is gépek vesznek körül minket, hiszen a kenyérsütő, a botmixer, a mosógép mindmind mesterséges segítség Még ha nem is intelligensek, nem tudnak egyedül döntést hozni, nincsenek csipformájú érzelmeik valóban motoros precizitással végzik a dolgukat. Egy napon talán, egy továbbfejlesztett, android-arcú változatuk megszólít minket: Milyen keményre szeretné a tojáshabot, kedves Juhászné? (A fantázia megállíthatatlan, ahogy a technológiai fejlődés és a robotika vívmányai is azok. És ebben a média is segítségünkre van, hiszen egyre-másra ontják a mozik a sci-fi filmeket, a televízióban pedig halomba kergetik egymást a nézettségért az ilyen sorozatok. Ha épp nem elektronikus könyveket böngészünk az interneten, akkor papírra nyomtatva sorakoznak a boltok, könyvtárak és antikváriumok polcain... Isaac Asimov, Stanislav Lem és Orson Scott Card, vagy a magyar tudomány-fantasztikum írói, Zsoldos Péter és Nemere István csak hogy az legismertebbeket soroljuk. És a fantázia nemcsak megállíthatatlan, hanem egyre színesebb; körbe-körbe járva a fejlődéssel, ami az elképzelések színesedéséből fakad, s ami még élénkebb és tarkább ideákat szül.) A technológia ilyen szintű fejlődése azonban mégis kérdéseket gerjeszt az emberben. A Mentrópia Szerkesztőségének tagjaként ezt kérdeztem egy népszerű internetes portál arra járó tagjaitól: TE TARTANÁL ROBOTOT A HÁZTARTÁSODBAN? Akár androidot, akár MI-t, akár automata szerkezetet - csak a képzelet szab határt ennek a fantáziajátéknak. A kapott válaszok igen széles skálája azt mutatja, hogy az embereket vagy nagyon is foglalkoztatja a téma, vagy ódzkodnak tőle, idegennek érzik még a gondolatát is, hogy egy mesterséges lény vegye át a háztartási feladatokat. Akik nem adnának munkát egy robotnak a konyhában, például a magas költségek miatt nem tennék, hiszen micsoda pénz lenne a gép pucolása, karbantartása, energiaellátása. Nem beszélve az anyagi védelemről, a biztosításról, az irigy szemektől való óvástól... Néhány helyen az Egyesült Államokban persze már mechanikus karok végzik el a munka oroszlánrészét, pakolnak le a raktárak polcairól; így a miattuk szélnek eresztett humán munkerőnek már csak az oroszlánrész verbális oldala marad üvölthetnek... Nos igen, ők valószínűleg nem örülnek annyira a technológiai fejlődésnek. Egyesek szerint a robotmunka nem pótolja az emberi cselekvést, hiszen amit a masina el tud végezni, azt az ember is megcsinálja. Főleg, hogy a gépek nem annyira kreatívak és leleményesek, mint mi vagyunk... Mások nem tudják, jó ötlet-e, mert biztosan kedvelnék a gépi segítséget, de mi van akkor, ha elromlik? Ha fellázad, önálló és ellenséges tudatra ébred? Melyik pirulát kellene bevenni miatta, a kéket vagy a pirosat? Aztán az másik oldalon voksolók igenis tartanának bejárobotot a lakásban, mert hasznosnak látják. Az egyik hozzászóló, Sorno szerint: Egy kiborg lenne számomra a legmegfelelőbb. :) A leginkább az érdekelne, hogy lennének-e érzései, meg hogy például a mosogatást kevésbé preferálná-e, mint mondjuk a portalanítást. 4 A legmélyebb gondolatok egyike, amit egy Anyanyuszi becenevű hölgy írt, magáért beszél: Én mindenképpen tartanék. Egyrészt érdekel a tudomány oldaláról tekintve is, hiszen az androidok, robotok világa hajnalán állunk, és tetszik, nem tetszik, egy napon valóban be fog majd következni mindaz, amit most még csak titkos laboratóriumokban tesztelgetnek. Másrészt a sci-fi, mint műfaj is érdekel, hiszen az ember már ma is fantáziál a jövőnkről, és a filmek, könyvek nagy mértékben segítenek minket abban, hogy már idejekorán elgondolkozhassunk ennek a szép új világnak a napfényes és árnyékos oldalairól... Mert ha jól belegondolunk, mi magunk fogjuk megteremteni magunknak a robotokat, a mesterséges intelligenciát és csakis rajtunk múlik, hogy a Star Treket valósítjuk meg vagy a Terminátort... (...) Szerintem a robotika fejlődése egyúttal új és jelentős etikai, erkölcsi, társadalmi és hasonló kérdéseket fog felvetni, és az emberiségen múlik, milyen irányba mozdulunk majd el. Ha ehhez még hozzátesszük a genetika fejlődését, a génmanipulációt, a biotechnológiát vagy éppen a Föld túlnépesedésének a problematikáját, bizony elgondolkodtató már most, hogy merre tovább. Ma még hiányoznak a megfelelő törvények, a kutatások beszabályozásai, ebben még nagyon gyerekcipőben járunk. Hány és hány munkahely szűnik majd meg, ha futószalagon kezdik el gyártani az életünk minden területén alkalmazható csodamasinákat... Én mondom, jobb lesz, ha időben felkötjük a gatyánkat. És akkor még meg sem említettem a globális felmelegedést, az egyre intenzívebb és drasztikusabb változásokat környezetünk éghajlatában, a kihalás szélére került állatokat vagy a harmadik világ hihetetlen körülményeit. Brutális évszázad(ok) vár(nak) ránk, ha legalább annyira nem fejlődünk mi magunk, mint ahogy teszik azt most még kezdetleges robotjaink a titkos laboratóriumokban... Szabó Borka kép: Sántha Kriszta és Szabó Borka Kedves Olvasónk! Ön tartana háztartásában emberszabású robotot?

5 helyzet fotó: Gubis Mariann Földünk több mint madártávlatból Az emberi lény évszázadok óta próbálja megfejteni azt a különleges rejtélyt, miszerint létezhet-e élet más bolygón, vagy a Föld az egyetlen populáció létrejöttére alkalmas hely az egész világegyetemben. E titokzatos talány megfejtésére hozták létre a NASA-t (National Aeronautics and Space Administration), az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalát, mely jelenleg a világ legnagyobb űrkutatással foglalkozó szerve. Nem mehetünk el szó nélkül, az űrtechnológia másik fellegvára, az ESA (European Space Agency) mellett sem, mely a NASA európai megfelelőjeként Franciaországban, Párizsban, szintén a világmindenség feltérképezésével foglalkozik. Az előbb megemlített szervezetek különböző programokat létrehozva, űrszondákat juttatnak el oda, ahová egy hétköznapi ember képzelete csak gondolatban szárnyalhat el. A Luna- a Holdat, a Venyera- a Vénuszt, a Viking-program leszállóegységei pedig a Marsot próbálták sikeresen megközelíteni, leszállni rá, majd anyagmintával visszatérni a Földre - de megemlíthetnénk még számtalan más szondát is, melyek hasonlóan nagy sikereket értek el. Az űrszondák működéséhez napenergia szükséges, de megeshet, hogy olyan bolygót kell felderíteni, mely a Naptól távolabb helyezkedik el. Ezekben az esetekben radioizotópos generátorokat, röviden RTG-ket fejlesztenek ki, melyek azt a célt szolgálják, hogy a Naptól távol kerülő űreszközök lételemét, a napfényt mesterségesen pótolva, a szükséges energiát létrehozzák. Ilyen műszereket alkalmaztak például a Pioneer-10 és 11, vagy a Voyager-1 és 2 küldetésein is. A világ számára nagy fordulatot hozott az az Apollo holdkutatási program, melynek keretein belül július 21.-én Neil Armstrong első emberként lépett a Holdra, bebizonyítva azt, hogy a lehetetlen nem létezik. Erre azelőtt a világtörténelem során még soha nem volt példa. Innen ered a mondás, miszerint: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. Ahogy telnek az évek, úgy az emberiség, ezzel karöltve pedig technológia is fejlődik, sokrétűbb lesz. Egyre több olyan dolgot fedezünk fel, melyre legmerészebb álmunkban sem gondoltunk volna. Az ember fantáziája nem ismer határokat, egyik nap eltervez, másnap már megvalósít. De a legfontosabb kérdés mindig az, hogy milyen célt szolgál, amit létrehoz... A tudomány, a technológia - ezt világosan és erősen akarom mondani - nem old meg minden problémát. De tudomány és technológia nélkül semmiféle problémát nem lehet megoldani. Teller Ede Áder Tímea Mátrixmajmok 1999-ben távoli fikció volt csupán, amit a Mátrix című filmben láthattunk az emberi agy és a gép kapcsolatáról. Ott azonban a gép uralta az emberi elmét, meglehetősen sötét jövőképet vázolva fel elénk. Nos, a helyzet az, hogy a technika, amellyel elme és gép összeköthető, már napjainkban is létezik. A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói rézuszmajmok idegrendszerét vizsgálták, egészen pontosan a parietális lebenyt. High-tech szkennerek bevetése során tizenhat olyan sejtcsoportot találtak ebben a régióban, amely a különböző mozdulatok végrehajtására irányuló szándékért felelősek. A szakemberek elektródákat telepítettek ezekre a kulcsfontosságú sejtcsoportokra az állatok agyában, majd egy egyszerű számítógépes játékot játszattak velük - nem egy Quake deathmatch-re kell gondolni - feladatuk pusztán az volt, hogy egy érintőképernyőn megjelenő pöttyökre bökjenek. Amíg elődeink vidáman szórakoztak a játékkal, a kutatók folyamatosan figyelték az agyi aktivitást, és feltérképezték, hogy egy adott mozdulatért pontosan melyik neuroncsoport felelős, ez után az adatok alapján írtak egy szoftvert, amely értelmezi a beültetett elektródákból érkező jeleket. A majmokat ezt követően arra idomították, hogy anélkül játsszanak, hogy a kezüket használnák. A kísérleti alanyok így pusztán gondolati úton mozgatni tudták a kurzort. A fejlesztés célja elsősorban a különböző bénulásokkal élő emberek életszínvonalának javítása. Aki nem tud mozogni vagy beszélni, vagy egyiket sem, annak egy gondolattal irányítható robotvégtag drasztikusan emelheti az életminőségét. Ez persze még csak a kezdet. Reméljük azonban, hogy nem úgy végződik, mint ahogy az említett filmben bár ki tudja, lehet, már rég egy csúcsteljesítményű, önállú tudatú, DNS-alapú számítógép generálja számunkra a digitális álomvilágot, amit mi az egyszerű agyunkkal valóságnak érzékelünk. Ha így van is, fel akarnánk ébredni? Ámann Richárd hirdetés Magyarország számára a közötti idõszakban közel milliárd forint Uniós és hazai fejlesztési forrás válik elérh e t õ v é. 19. század vége óta nem l á t o t t f e j l e s z - tések ind u l h a t - nak meg hazánkb a n. 5

6 helyzet Internet: már információhatalom Az információs technológia fejlődése gyökeresen megváltoztatta életünket. Legyen szó adatgyűjtésről vagy kapcsolattartásról, ma leggyakrabban az internethez fordulunk. Mindennapjaink részévé vált; míg korábban a háztartások többségében nem volt megtalálható, mára alapvetőnek számít, hogy rendelkezzünk hozzáféréssel. Gyakran halljuk, hogy a könyvtárat kiszorítja az információs technológia. Sokan vitatják, és való igaz, nehezen képzelhető el világunk könyvek nélkül. A hangoskönyv cd-n, az internetes könyvtárak nem adják meg az olvasás misztikus varázsát. Ennek ellenére a tanulási folyamat is jelentősen megváltozott az elmúlt évtized alatt. Emlékszem, hogy általánosba járva még az iskolai könyvtárban töltöttünk tanórákat, és az osztályfőnököm a saját könyveiből osztálykönyvtárat készített számukra, hogy mi is részesei legyünk régi olvasmányemlékeinek. Kézről kézre jártak a gyerekkönyvek, és mindenki nagy lelkesen számolt be arról a világról, amelybe a könyvek elkalauzolták. Egyetemistaként a XX. századi könyvtárhasználat című tanegységet felvéve, a szemináriumi órákat számítógép előtt töltöttem. A leleményes hallgató pedig inkább az internetre feltett anyagokból készült fel egy-egy vizsgára, minthogy napokat, heteket a könyvtárban töltve tanult volna. A Széchenyibe csak a legelvetemültebbek ültek délutánonként, míg korábban, egyszerűbb út nem lévén, mindenki ezt tette. Az általános iskolások ma már jobban kezelik a számítógépet, mint amilyen az olvasás- és íráskészségük. De nemcsak a könyvek szorultak háttérbe. Ma már levél helyett inkább t küldünk barátainknak, ismerőseinknek, munkatársainknak, rokonainknak, hiszen sokkal gyorsabban el tudjuk juttatni hozzájuk az üzenetünket, s gyors reagálásra számíthatunk. A képeslap is elektronikus formában népszerű, olyannyira, hogy még a Barátok közt Vili bácsija is elektronikus lappal köszönti fel családtagjait. Sms küldése helyett is egyre gyakrabban lépünk a hálóra, s ennek a mobilszolgáltatók látják kárát. Nem akarunk sms-enként díjat fizetni, ha ben fix internetes havidíjunkért korlátlan hosszúságban tájékoztathatunk. Szöveges üzenet helyett így t küldünk, ha nem létfontosságú, hogy a címzett azonnal közlendőnk birtokába jusson. Az mms nem véletlenül nem terjedt el, ben sokkal több képet küldhetünk el másoknak. Az MSN és a Skype pedig lehetővé teszi, hogy minden információt azonnal megoszthassunk, olyan akár a személyes beszélgetés, csak minden távolságot áthidal. A világ különböző területein levő emberekkel beszélhetünk egyszerre. Gépelt-, szóbeli- vagy videobeszélgetést indíthatunk. Azonnal csatolhatunk képet, fájlt is mondandónkhoz. A térképen való utcaböngészés helyett is az internetes útvonaltervezőt hívjuk segítségül, ha számunkra ismeretlen területre kell eljutnunk. Itt megtudhatjuk, hogyan legcélszerűbb, leggyorsabb eljutnunk egyik pontról a másikra, ehhez milyen járműveket kell igénybe vennünk, pontosan hova is esik az utcán a keresett házszám. Mindez csak ízelítő abból, hogy a technológia változása hogyan hozta előtérbe az online információt a nyomtatottal szemben. Olvasóm is a számítógép, laptop előtt ülve olvassa e cikket, és nem egy újságot tart a kezében. Váczy Anikó kép: Hell.o.ry 6

7 fitt kultúra Totál terhelt találmányok A teljesség igénye nélkül szemezgettünk a Totally Absurd Inventions honlapjáról. Amerika legfurcsább szabadalmai hirdeti a Totally Absurd Inventions weboldala. Az orosz internet sajátosságaival a magyar éterbe átjáró átjáró (sic!), a RuNet.hu egy egész cikksorozatot szentel a pihentaggyal megáldott inventorok kezemunkáinak. Tény, hogy nem csak régen, ma is bármit, bármilyen néven és számon le lehet védetni és szabadalmaztatni, nem számít, mekkora sületlenség, vagy nem tesztelt és veszélyes találmány is legyen... Van, ami ötletes Persze akadnak jópofa okosságok is, például a featuredinvention.htm Vidám kempingezőahol a hálózsák-overál kombó előnyeit élvezheti Sven, a Sziget-járó svéd cserediák kibontva alhat benne, összecipzárazva meg felkelhet, mászkálhat, és elmehet a bozótosba, ha hívja a természet. Az már más kérdés, hogy miért néz úgy ki benne, mint egy hatalmas hotdog medvéknek... A Hordozható Atombunker kiötlője szerint az átlagembernek sem kell többé rettegnie a nukleáris támadástól, a radioaktív csapadéktól. Ha a pénztárcánk nem engedhet meg egy hatalmas méretű, ólmos-betonos alagsori bunkert, akkor ássunk egy lyukat, bújjunk bele és feszítsük ki magunk fölé ezt a forradalmian atombiztos védősátrat. Beépített légszűrő-rendszere és tartalék vízkészlete is van. A találmányt valóban bejegyezték 1986-ban, Amerikában. Érdekes, nagyon érdekes... Hölgyeim, esetleg uraim, aki kiakad a tükörben gúnyosan mosolygó szarkalábak láttán, és egy buli erejéig szeretné eltüntetni, az kopogtasson az Amerikai Szabadalmi Hivatal ajtaján az Instant Arcsimító licencéért, mert már ilyen is van! A sporttalálmányokból néhány kimondottan a golfot segítené, a tanulástól a játékig. Van kezdőknek szélharang-labda, robot-golftanár, testre erősíthető helyes tartás-ellenőrző inga, meg amit csak el tudunk képzelni. Felmerül a kérdés: ennyire idegesítő, ha valakit golfozni kell tanítani...? S ha már technológia meg robotika, akkor legyen a téma kedvence a Kiborgmasszázs, ahol is cipőbe épített, a járás ritmusára mozgó műkéz-ujjak lazítják, szorítják viselőjük vállizmait. Nem árt vigyázni, mert a gyors futás vagy az ugrálás szemgúvasztó hatást produkálhat... Ezek után méltán elterjedhet a mondás: Masszírozzon meg téged a Terminátor! Vigyázz, ez kész! Lehet, hogy meglepő, de egyes pihentagyú termékekből nemcsak hogy prototípus készült, hanem legyártották, és forgalmazzák a mai napig. Ilyen például a href= Kutyapelenka, ami Budapesten igencsak elkelne, de nem valószínű, hogy négylábú kedvenceink szeretnék. Bár meglehet, láttunk már ilyet, talán meg is sajnáltuk szegény állatot... Vagy a Madárakvárium, amit magunkra csatolhatunk és átmászhatunk a szomszédba bosszantani a macskát... Paranoiásoknak, ismert és a maffia által üldözött embereknek kiváló védelem lehet a Golyóálló Ágy, ami tulajdonképpen egy összecsukható, biztonságos pánikháló. 160 ezer dollárért megvásárolható ez a koporsószerű hálószoba, fürdő, konyha és nappali nélkül a biztonságos alvásért. Olcsó... Akiket idegesít a szemüvegszár, mert nyomja a fülét, vagy utálja folyton keresgélni, esetleg fél, hogy ráül, ha leveszi - az csináltasson Szemüvegpirszinget magának... A kínálat hetente frissül. Nincs adat arról, ki rendelt bármelyik ötletes termékből, és hogy milyen eredménnyel használta azt... Furcsa találmányok a neten magyarul: Szabó Borka 7

8 fitt kultúra J e l e n ( t ) é s e k h á l ó j a Van ez a Clifford Geertz nevű pofa. Eredeti elme, színes személyiség. Gondolkodó, tudós és jó tollú író. Elméleteivel és megközelítéseivel nem csak a társadalomtudományok számára járult hozzá egyfajta modern szemléletmód kialakításához. Legendássá vált, szemiotikai alapú kultúra-megközelítése valahogy úgy hangzik, hogy az ember, tulajdonképpen a saját maga által szőtt jelentések hálójában vergődő állat. Vergődő állat, mert rabja, foglya ennek a maga alkotta rendszernek. Az elmélet szerint a hálót, meghatározott keretek között, megannyi szorgos pók, magunk szőjük. Beleragadtunk. Nem kicsit. Kicsúszhat-e kezünkből az irányítás, elveszíthetjük-e uralmunkat önmagunk fölött, és a fejünkre nőhet-e a háló, ha sokat akarunk és gyorsan? Az internet szükségszerűen összekavarta és átrendezte az időről és térről való elképzeléseinket, új jelentéstartalmakkal bővítette a kommunikáció, a találkozás, az utazás, az emberi kapcsolatok, a barátság, a szerelem, a tudás és tanulás, a kultúra eddig megismert és leírt, sokszor definált fogalmait. Átjárhatóságával viszonylag gyorsan megváltoztatta a nemzedékek közötti viszonyt, tompábbá mosta a határvonalat a gyermek- és ifjúkor, valamint a felnőttkor között. Egyazon közeggé vált általa a játék, a szórakozás és a munka közege. Az eddig egymásnak feszült generációk kölcsönösen betekinthetést nyerhetnek egymás világába, szféráiba, így informatikailag addig nem ismert világokra nyitott ablakot. Ha óvatosan kitekintünk az internet hagyományos funkciója mögül, melynek legfőbb jellemzője az információ korlátlansága és korlátlan éhsége, megállapíthatjuk, hogy ez a technológia jelentősen befolyásolja és átminősíti az emberi kommunikációt. Nem pusztán a fizikai távolságot képes felszámolni, hanem eltünteti a lényeges társadalmi különbségeket, és bizonyos fokig megszabadítja az embereket fizikai korlátaiktól, alkalmat ad a kulturális kasztokból, testiségből, vallásból, bőrszínből fakadó különbségek és hátrányok elfedésére is. Torzít és kiegyensúlyoz, előnybe kerülhet általa a hátrányos, befogadottá a kirekesztett, így felmerül a kérdés, hogy valóban emelkedik-e a toleranciaküszöb, vagy csak messzire dobbantva a valós életkörülményeinkből, könnyebb megfelelni a társadalmi elvárásoknak? Avagy lehet-e a háló egy különös módja az emberi kompetencia átélésének? A kibertérben való részvétel lehetővé tesz egyfajta két, párhuzamos dimenzióban való létmódot. A user (felhasználó) egyaránt tagjai egy valós, fizikailag megtapasztalt világnak, ahol az egyént szociokulturális, társadalmi környezetben képzeljük el, ahol politikai és gazdasági rendszerekhez és trendekhez alkalmazkodunk, m i k ö z b e n egy másik világ aktív vagy passzív résztvevője is, egy olyan világé, amely önmagát definiálja, amely mentes mindenféle államforma intézményesült szervrendszereitől. Jelen vagyunk. Felhasználunk. Észre sem vesszük, és szüntelen kommunikálunk. A háló segítségével tartjuk a kapcsolatot szétszóródott családtagjainkkal, barátaikkal, egymással. Különböző, a kreált vagy ún. virtuális személyiségeinkre épülő vagy teljes valónkkal felvállalható közösségi portálokon és szociális hálókon kontaktálunk, ismerkedünk, barátkozunk. A legkülönfélébb eszmék és ideológiák köré szerveződő csevegőprogramokon és fórumokon, a legkülönfélébb szándékkal szólítunk meg idegeneket és mondjuk el véleményünket. Blogban mesélünk életünkről, népszerűsítjük önmagunkat, közvetítjük értékeinket, cseréljük szellemi és kulturális javainkat. Egyfajta rejtőzködő exhibicionizmus ez. Mert ha magunk is úgy akarjuk, a háló arctalanságot biztosít és ezzel védelmet nyújt. A névtelenség felmentés a felelősségvállalás terhe alól, ez öncenzúrázatlanná és gyakran meggondolatlanná teszi a közléstartalmakat. Bárki, bárhol, bármit elmondhat, bárkivel bármiről beszélhetünk. Mert egy tabuktól terhes társadalomban hamar megtanultuk, hogy kimondani jó. Tabuk nélkül. Bármit. Fontosnak érezzük magunkat tőle, pedig csak epizódszerepeket kapunk. Elhiteti velünk, hogy mondandónk lényeges és fontos, figyelemfelkeltő és érdekes, egyedi és jogos, és hogy legyen az a legostobább vagy legbizarrabb dolog, mégis vannak, akiket érdekel és válaszra ösztönöz. Az internetkultúrával megjelenő társadalmi mezők tehát, paradox módon, virtuális valóságrendszereket alkotnak. Ezekben a tagadhatatlanul új társadalmi terekben a társas érintkezéseknek egészen új mintázatai alakulnak ki. A virtuális környezetbe helyezett emberi kommunikáció speciális norma-, szabály- és eszközrendszer mentén szerveződik. Átalakult nyelvi jelekkel és közlésformákkal, megváltozott -tartalmakkal apellál. Az online kommunikáció túlhasználata speciális fajtája az emocionális függőségnek. Nem magától a géptől, még csak nem is a hálótól való függést jelenti, hanem az online kiépíthető kapcsolatok rabságát. Érdemes tehát elgondolkodnunk azon, hogy a virtuális létmód egyszerre nagyszerű és félelmetes változásokat idézhet elő a társadalomban. Nagyszerű, mert szabaddá tesz, és félelmetes, mert lehetséges az is, hogy több szabadságtól képes megfosztani, mint amennyit biztosítani tud. czébé fotó: Gubis Mariann 8

9 fitt kultúra Törvények és gépek Érdekességek a robotika vélt vagy valós világából. Isaac Asimov híres, Én, a robot című novelláskötetében, az első, fejlett mesterséges intelligenciával rendelkező, döntéshozásra és tanulásra képes pozitronagyat a es évek között fejleszti ki az Amerikai Robot (US Robotics) vállalat ben helyezkedik el a vezető fejlesztő-kutatóorvos, Susan Calvin a cégnél, ami a világon egyedülállóan elsőként ad életet a pozitronaggyal működő, emberarcú és -lelkű gépteremtményeknek. Vajon ott vagyunk már? A robotika három törvényét Isaac Asimov alkotta meg; elsőként a Körbe-körbe című regényében voltak olvashatók: 1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba. Magát a kifejezést szintén ő használta először az Oxford English Dictionary szerint -, eleinte nem tudva, hogy ezzel nyelvújítóként lép fel. Úgy hitte, a robotika szó a mechanika, hidraulika és egyéb tudományágak összefoglaló neve volt. Szembetűnő, hogy még Asimovnak is folyamatosan korrigálnia kellett a robotika törvényeit, ahogy a történetírás szálai tekeredtek. Hiszen kiderült, hogy ami egy embernek jó, az káros az emberiségre nézve, és fordítva ezért a népszerű sci-fi író létrehozta a Nulladik törvényt: 0. A robot nem árthat az emberiségnek, és nem nézheti tétlenül, ha az emberiséget veszély fenyegeti. A mai kor tudósai tervezik, hogy a mesterséges intelligenciát majdan asimovi törvényekkel ruházzák fel, valahogy így: 1. A robot nem okoz kárt az arra jogosult kormányzati alkalmazottaknak, de fokozott elfogultsággal állítja meg a betolakodókat. 2. A robot engedelmeskedik az arra jogosult személyeknek, kivéve, ha annak teljesítése az első törvénybe ütközik. 3. A robot megvédi magát halálos fegyverzettel, mert egy robot rohadt drága. Persze ez egyfelől humor, de másfelől valóban tervezik a mesterséges intelligencia egységesített formájának megalakulását és -szervezését, melyre a közeljövőben már számítanak. Tehát - lehet - ott vagyunk már... Szabó Borka 9

10 esemény Faljunk együtt! Reklámzabálók éjszakája, Közeleg a november, ami egyeseknek ugyanolyan szürke őszi hónap, mint a többi, másoknak viszont sokkal többet jelent ennél. Én már egészen kis korom óta izgatottan várom ezt a hónapot, hiszen akkor van a születésnapom, ami ugye sok jóval jár; de persze ez mind eltörpül a tény mellett, hogy novemberben kerül megrendezésre a Reklámzabálók éjszakája, immár hetedik alkalommal. Az első hallásra bizarrnak tűnő elnevezés Jean Marie Boursicot nevéhez fűződik, aki már a 80-as évek elején máshogy tekintett a reklámokra, mint pusztán hirdetésre. Megpróbált rávilágítani arra, hogy a reklám szórakoztató műfaj is lehet, megrendezte hát 1981-ben, Párizsban a legelső Night of the Ad Eaters -t. A siker nem maradt el, és tart, sőt, növekszik napjainkban is. Ma már a világ 51 országában kerül megrendezésre a jó reklámok ünnepe, egy kiadós többfogásos lakoma keretében. Hazánkban Borsos Sándor főszervező, az Egzo Media és a Multeam Rendezvényügynökség szervezésében 2001-ben debütált a program, azóta több mint 50 ezren vettek részt a hirdetésorgián ; a rendezvény 27 éves történelmét tekintve pedig 12 millióan világszerte. Idén a Budapesti Kongresszusi Központban november 24-én tömheti majd magát degeszre a reklámkedvelő közönség. Többek között a program részeként vetítésre kerülnek a nemzetközi reklámfilmipar legfrissebb szpotjai (mindösszesen 600!), elmúlt idők reklámfilm-remekei, animációs reklámok, retro hazai kedvencek, a 2006-os Clio Award győztes filmjei, illetve egyéb csemegék. Hazai kezdeményezés a Reklámzabálók Kreatív Verseny indítása, amely a kezdetektõl része a magyar rendezvénysorozatnak. Reklámzabáló-díjjal jutalmazhatja a közönség a legjobb, hazánkban is látható reklámfilmeket. Díjat két (online és sms) kategóriában osztanak ki a legsikeresebb filmeket jegyzõ ügynökségeknek. A fődíjakat a rendezvény atyja, Jean-Marie Boursicot adja át. Idén újdonság, hogy a Reklámzabálók a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetségével (MAKSZ) együttműködve megteremtik a lehetőséget, hogy az Arany Penge Kreatív Reklámfesztiválon induló alkotásokból is kiválaszthassa a közönség a legjobbakat. A weboldalon szavazhatunk négy (film, sajtóhirdetés, plakát, rádió) kategóriában induló alkotásokra. A legfőbb támogató idén is a Mini. A sajtótájékoztatón elmagyarázták a kapcsolat alapját, miszerint a Mini és a Reklámzabálók rokonlelkek ; a Mini ugyanis olyan, mint a jó reklám: kitűnik a tömegből, kreatív és érdekes. Nos, igen, értik a dolgukat. Idén egyébként új modellel áll elő a brit autógyár - a clubman -nel, ami a rendezvényen életnagyságban fog pompázni és szíveket dobogtatni többek között az enyémet is. (Az Olasz meló című film alatt beleszerettem a Minibe, és ez a szerelem azóta is tart; így annál bosszantóbb, hogy a sajtótájékoztatón már megcsodálhattam volna az új remeket, de sajnos lecsúsztam róla, így várnom kell novemberig.) A jó a jó! A rossz nem jó! - szól a 2007-es rendezvény szlogenje. Ezt az okosságot akár a keleti bölcsek is megirigyelhetnék, olyan filozofikus mélységeket hordoz. Rövid, egyszerű, pattogós és lényegre törő, azonban cseppet sem frappáns - ami nekem azért ebben az esetben valahol fájdalmas. Remélem, sokan fognak még velem együtt falni november 24-én. Aggodalomra semmi ok: a minőség garancia arra, hogy nem fogjuk elcsapni a gyomrunkat. Ámann Richárd fotó: Gubis Mariann 10